Rosetta – Szeptemberben ér véget az űrszonda küldetése

Szeptember 30-án hajt végre becsapódó landolást a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén – közölte az Európai Űrügynökség (ESA). A műhold várhatóan nem éli túl a manővert, amellyel egyszersmind véget ér a négy kilométer széles jeges égitest kétéves tanulmányozása – írta a BBC News. A repülésirányítók tervei szerint az űrszonda kamerái rögzíteni és közvetíteni fogják a végső landolás pillanatait,... Tovább

Szuperholddal „egybekötött” holdfogyatkozás várható szeptember végén

Több mint 30 év után szuperholddal „egybekötött” teljes holdfogyatkozás figyelhető meg szeptember 28-án hajnalban. Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb. Ilyenkor csaknem 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén. A közelségnek... Tovább

Megmérték, milyen ütemben fakul az univerzum fénye

Majdnem felére csökkent az univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából, amely az eddigi legjobb becslést készítette arról, hogy milyen sebességgel „gyengül” a világegyetem. A tudósok több mint 200 ezer galaxis fényét elemezték 21 hullámhosszon. Arra az eredményre jutottak, hogy a világegyetem energiakibocsátása majdnem megfeleződött kétmilliárd év alatt. Ez egybeesik... Tovább

Az Uránusz és a Neptunusz születési titkaira derítettek fényt

Az Uránusz és a Neptunusz születési titkaira deríthet fényt egy amerikai és francia kutatók által kidolgozott modell, amelyet a The Astrophysical Journal folyóiratban ismertették a tudósok. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a Naprendszer kialakulása egy porból és gázokból álló felhő összehúzódásával kezdődött. Ebben a forgó, korong alakú felhőben, a szoláris ködben lezajló folyamatok határozták meg központi csillagunk és égitesteinek... Tovább

Kettős üstökös a Rosetta űrszonda célpontja

Szenzációs felvételeket küldött az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája, amely a Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutatja: a célégitestről kiderült, hogy kettős üstökös. Az ESA központjába a múlt héten érkezett felvételekből kiderült, hogy 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű égitest nem egy üstökös, hanem egymásba kapcsolódott két objektum. A tudósok ezt a jelenséget bináris érintkezésnek nevezik – olvasható a BBC honlapján. Az... Tovább

A Nap „rég elveszett fivérére” bukkantak

A Nap „rég elveszett fivérére” bukkantak amerikai csillagászok, akik szerint a csillag szinte bizonyosan ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint a mi Naprendszerünk központi égiteste. Az austini Texasi Egyetem Ivan Ramirez vezette kutatócsoportjának módszerei segíthetnek más csillagászoknak, hogy további „napfivérekre” leljenek, így megérthessék, hogyan és hol született a Nap – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő... Tovább

Egész óceánt rejthet a Szaturnusz holdja

Egész óceánnyi vizet rejthet a Szaturnusz holdja, az Enceladus; úgy tűnik, erre bizonyítékokat találtak amerikai csillagászok. A kis égitest azóta tartja izgalomban a tudósokat, mióta déli féltekéjének egy térségéből vízgőz kerül az űrbe az észlelések szerint – tudósított a BBC hírportálja a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányról. Most az amerikai űrutazási hivatal (NASA) Cassini űrjárműve elhaladt a hold mellett,... Tovább

Csillagászati naptárként is szolgált az ősi sziklaváros, Petra

Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során. „Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van” – mondta... Tovább

A véltnél jobban zsugorodott a Merkúr, a Nap legkisebb bolygója

A véltnél kisebbre zsugorodott a Merkúr, a Nap legkisebb bolygója: átmérője mintegy 14 kilométerrel lett kisebb, amióta kérge több mint négymilliárd éve megszilárdult – állapították meg amerikai űrkutatók új műholdfelvételek alapján. A Merkúr belseje folyamatosan hűlt, eközben felszíne megtöredezett és meggyűrődött. A tudósok ezt akkor fedezték fel, amikor a Mariner-10 amerikai űrszonda az 1970-es évek közepén többször is megközelítette... Tovább

Elkészült a Ganümédész teljes geológiai térképe

Felfedezése után mintegy négyszáz évvel elkészült a Jupiter legnagyobb holdjának, a Ganümédésznek a teljes geológiai térképe, amely részletesen megjeleníti a jég borította, zord égitest földtani jellemzőit. A Ganümédész a legnagyobb hold az egész Naprendszerben. Átmérője 5262 kilométer: mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mert nagyobb a Merkúrnál és a Plútónál. A Holdon kívül az egyetlen olyan égi kísérő, amely ideális... Tovább