A legcsodálatosabb tapasztalás
Albert Einstein: A legcsodálatosabb tapasztalás, amiben részünk lehet, a titokzatosságé. Ez az alapvető érzelem szüli az igazi művészetet és az igazi tudományt. Aki nem kerül ismeretségbe vele, és immár nem képes csodálkozni, nem tud elálmélkodni, az jószerivel már nem is él… Tudni valaminek a létezéséről, amibe behatolni nem tudunk, érzékelni a legmélységesebb értelmet és a legragyogóbb szépséget, amelyhez eszünk csak a legkezdetlegesebb... Tovább
Isten előtt…
Einstein: Isten előtt mindannyian egyformán okosak, és egyformán buták vagyunk. Tovább
A világunk
Albert Einstein: A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Tovább
Meglátni a lehetőséget
Albert Einstein: Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség. Tovább
Amikor az együttérzésünk körét kiterjesztjük
Albert Einstein: Minden egyes emberi lény időben és térben korlátozott része annak az egésznek, amit mi „Univerzumnak” hívunk. Az ember önmagát – érzéseit és gondolatait – úgy tapasztalja meg, mint egy olyan dolgot, ami elkülönül a többi dologtól – ez egyfajta optikai érzékcsalódása a tudatosságának. Ez a káprázat vagy érzékcsalódás egyfajta börtön számunkra, ami saját személyes vágyainkra és néhány hozzánk közel álló személyhez... Tovább
Minden energia
Albert Einstein: Minden energia, mindössze ennyit kell tudnod. Hangolódj rá annak a Valóságnak a frekvenciájára, amelyet meg akarsz élni és megkapod. Nem is lehet másképp. Ez nem filozófia. Ez fizika. Tovább
Minden jó, ami van
Albert Einstein: Aki megváltozik, megváltoztatja a világot is. A világon nincs mit javítani, annál több javítanivaló van rajtunk. Az ezoterikus út az örök vándorlás, az ólomból arannyá nemesedés útja. A bölcs a lét minden területével harmóniában él, ezért világa minden világok legjobbika. Látja a valóságot, és felismeri, hogy minden jó, ami van. Nem keresi a boldogságot többé, mert megtalálta – önmagában. Tovább
Rendkívüli agyszerkezete magyarázhatja Einstein kivételes képességeit
Albert Einstein (1879-1955) szokatlan agyszerkezete magyarázhatja a relativitáselmélet kidolgozójának kivételes kognitív képességeit – vélik amerikai kutatók, akik a fizikus agyáról készített felvételeket elemezték; tanulmányuk a Brain című folyóiratban látott napvilágot. Thomas Harvey patológus Albert Einstein boncolásakor eltávolította és formalinban tartósította a fizikus agyát, majd fekete-fehér felvételek tucatjait készítette róla,... Tovább
A képzelet szabadsága
Albert Einstein: A képzelet fontosabb, mint a tudás, mert a tudás korlátozott. Tovább
Égi szándék
Albert Einstein: Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú. Tovább