A Nap „rég elveszett fivérére” bukkantak

A Nap „rég elveszett fivérére” bukkantak amerikai csillagászok, akik szerint a csillag szinte bizonyosan ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint a mi Naprendszerünk központi égiteste.

A Nap.

Az austini Texasi Egyetem Ivan Ramirez vezette kutatócsoportjának módszerei segíthetnek más csillagászoknak, hogy további „napfivérekre” leljenek, így megérthessék, hogyan és hol született a Nap – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál az egyetem közleményére hivatkozva. A tanulmány a The Astrophysical Journal következő számában jelenik meg.

„Ha megtaláljuk, hogy a galaxis melyik részében alakult ki a Nap, akkor további információhoz jutunk arról, milyen viszonyok uralkodhattak a korai Naprendszerben. Segíthet megérteni, miért vagyunk itt” – magyarázta Ramirez.

Hozzátette: létezik egy egészen kis esély arra, hogy a naptestvérek valamelyik bolygóján lehetséges az élet.
Ahol ezek a testvércsillagok születtek, ütközések szakíthattak le nagy darabokat a bolygókról, és ezek a töredékek naprendszereken át utazhattak. Talán az egyik ilyen űrtörmelék számlájára írható, hogy elhozta az életet a Földre, de az is lehet, hogy a Földről leszakadt darabok szállították az életet a naptestvérek körül keringő bolygókra – vélte Ramirez.

Kutatócsoportja a 110 fényévnyire, a Herkules-csillagképben elhelyezkedő, HD 162826 jelű csillagot azonosította naptestvérként. A csillag szabad szemmel nem látható, de alacsony teljesítményű távcsővel már észlelhető a fényesen ragyogó Vega közelében.

A világ sok csillagásza kutat napfivérek után, eddig 30 lehetséges jelöltet azonosítottak. Ezek közül Ramirez és csoportja 23-at tanulmányozott a McDonald Obszervatórium teleszkópjával, a többit a chilei Las Campas Obszervatórium Clay Magellan űrtávcsövével. A csillagok kémiai összetételét nagy felbontású spektroszkóppal állapították meg.

A vegyi elemzés mellett szükségük volt adatokra a csillagok pályájáról is, vagyis arról, merre jártak és hová tartanak a Tejútrendszer központja körüli útjukon. A kétféle információ kombinálásával végül egyetlen csillagra szűkítették a keresést, ez volt a HD 162826.

Ramirez szerint egyetlen „napfivér” megtalálása is nagyon izgalmas, a projekt céljai ezen túlmutatnak. Útmutatót szeretnének készíteni arról, hogyan azonosíthatók a Nap további testvérei.

Forrás: MTI
Kép: ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: