A Lényeged dala

Pretty sunrise.

Szellős nyári napon a békés ligetben
ketten ültek csendben nagy-nagy figyelemben.
A lombkoronán átszökő fénysugarak
a hajlongó fűszálakkal játszadoztak.
A tudásról beszélt az öreg tanító
zsongó szavakkal tanítványt szólítón.
Az ifjú csela fontos lépéshez érkezett.
Elmélyült magában, fontolva kérdezett.
-Mond nékem mester ki tudod a lényeget,
mi hajtja egyre a lelki fényemet
nyughatatlanul tovább és tovább
ha tudom, hogy az élet illanó délibáb?
Mi ad értelmet a változásoknak,
a világreformáló lázadásoknak?
Hol találok békét melyben pihenhet
vigasztalan lelkem hol kaphat kegyelmet?
Elnémultak a csicsergő madarak,
hogy a válasznak helyet adhassanak.
-Túljutottál látom a legtöbb vizsgaponton,
az utolsó választ előtted kibontom.
Zengjen hát a szférákban minden harsona,
feltárul előtted az önvaló tarsolya.
Leomlik a békétlen Jerikó fala
ha felcsendül előtted a lényeged dala.
Kevesen részesülnek ebben a kegyben,
figyelj hát nagyon, mert vizsgázol is egyben!
Levél se rezdült, az egész táj figyelt
várva a választ, még az idő sem telt.
-A lényegi természet magában vala,
önmagán belül tükröződik maga.
Csak Ő van egyedül a teljességben
megnyilvánulva minden jelenségben.
Nincs oka, nincs célja, kezdete, vége,
önmagát kutatja minden élő képe.
Egyből születik számtalan formája
változásigényét szüntelen táplálva.
A selymes fűszálak lágyan ringatóztak
a szavak áramában lepkék hallgatóztak.
-Te adsz értelmet önnön létednek
mikor a bensődben kérdések ébrednek,
hisz célra van szükséged mely felé tarthatsz,
akadályra, mi ellen erővel hathatsz.
A gátak és problémák elmédben vannak
melyek tudatodnak láthatárt szabnak.
Nincsen kétség, mert semminek sincs fala,
tenmagad vagy a lényeged dala!
A zengő szavak mind elröppentek,
növények, állatok az értelmén töprengtek.
Szellős nyári napon a békés ligetben
ketten ültek csendben nagy-nagy szeretetben.
A lombok közt átbújó fénysugarak
a fűtenger felszínén játszadoztak.
Tudta mindkettő, hogy majd egyszer
a cselából is lesz tanítómester.
Az önvaló hangja az ifjúhoz érkezett,
örömmel hallgatta, többet nem kérdezett.

Kocsis Ferenc

Kép: Reborn5.deviantart.com

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: