A tavasz beköszöntével sajnos sok ember életében a virágba boruló fák és növények nem éppen a kellemes illatokat és a gyönyörű új élet sarjadásának látványát juttatja az eszükbe, hanem a rettegett szanaszét szálló virágporok, és pollenek rémképét idézi fel újra, melyek akár egész évben szenvedést okozhatnak az éppen arra allergiásoknak.

Manapság sajnos kevés olyan ember van, aki ne ismerné ezt a kellemetlen „tünetet”. Hisz, ha megnézzük a családunkban vagy az ismerőseink körében biztos, hogy legalább van egy olyan ember, aki allergiás valamire.
Az eddigi vélt adatok szerint ugyanis a lakosság 25%-a allergiás.

Az allergiát úgy is leírhatjuk, mint az immunrendszer nem megfelelő működése, amely a saját szövetek elpusztítását jelenti, mint egy tipikus immunológiai válaszreakció.

Az allergiás reakciókat az immunrendszer, a szervezet külső hatásokkal szembeni védőrendszere okozza. Allergia esetében az immunrendszer túlzott mértékű reakciót fejt ki, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük.

Ilyenek például a pollenek, állati szőrök, atkák, penész-spórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

A leggyakrabban előforduló allergiás tünetek:

• szezonális szénanátha
• egész éves, krónikus nátha
• asztma
• csalánkiütés, atópiás (légúti) dermatitisz (veleszületett)
• állati szőr
• étel allergia
• rovarcsípés allergia (méh vagy darázscsípés)
• gyógyszerallergia (súlyos esetben anafilaxiás (életveszélyes klinikai állapotot jelent) sokk -heves allergiás reakció)

Az allergia okai:

Genetikai alapok:

Az allergiás hajlam nagyon gyakran örökletes. Epidemiológiai adatok bizonyítják az allergiás megbetegedések öröklődő hajlamát, amit a legutóbbi évek genetikai kutatásai is alátámasztanak. Számos gén ismert, amely befolyásolja az atópiás allergiák kialakulását, bár természetesen nem képviselik az összes genetikai tényezőt. Az allergia kialakulásához azonban mindenképpen szükséges az, hogy az arra genetikailag érzékeny ember kapcsolatba kerüljön a megfelelően magas koncentrációban jelen lévő allergénekkel.
Az allergiás reakció akkor jelentkezik, amikor a szervezet érintkezik az allergénnel. Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott allergénnel érintkezésbe kerül.

Környezeti tényezők:

Nemcsak különböző anyagok (ilyenek például a pollen, állati szőrök, atka, penész-spórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek) de egyéb környezeti tényezők, fizikai hatások is vezethetnek allergiás reakció kialakulásához. Ilyenek pl. a fizikai terhelés (főleg asztma esetében), időjárási tényezők, frontok, meleg- vagy hidegallergia, a napallergia, a dohányfüst, a légszennyezettség.

Technológia fejlődés:

Az allergia és az allergiás betegségek előfordulása az elmúlt évtizedekben drámai módon nőtt, szervezetünknek a technikai fejlődésnek köszönhetően számos eddig ismeretlen új kémia anyaggal kell megküzdenie.

Az allergia és a stressz:

Felmérések szerint sok beteg, aki nagyobb gyermek- vagy felnőttkorban lett allergiás, az első allergiás tüneteinek megjelenése előtt stresszes időszakot élt át.
A hosszan tartó stressz vagy szorongás alatt a szervezet gyorsabban használja fel a vitaminokat, nyomelemeket és szénhidrátokat, amik az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez szükségesek. Hiányuk következtében csökken az immunrendszer hatékonysága, így nagyobb az esélye bármiféle megbetegedésnek. Az addig tünetmentes, viszont atópiás (allergiára hajlamos, vagyis latens allergiás) személy legyengült szervezete egy erős allergén- koncentrációval való találkozáskor az allergénekre (pl. penészgomba, pollen, poratka…) már allergiás tünetekkel reagál. (pl. kialakul a szénanátha, ami ezután az adott allergénnel való találkozáskor mindig megjelenik).
Nemcsak a betegség kialakulásában, hanem a tünetek megnyilvánulásában is szerepet játszanak a lelki tényezők. Kellemetlenebb tünetek és gyakoribb rohamok várhatóak azoknál, akik túl sok feszültséggel, munkahelyi vagy magánéleti konfliktussal élnek.
Meglévő allergiánál segíthet a különböző stresszoldó technikák elsajátítása, autogén tréningek.

Az allergia kialakulásának folyamata:

Az immunrendszer védi a szervezetet a fertőzésektől és a rákos sejtektől.
Fő feladata, hogy felismerje a különbséget a szervezet saját sejtjei és az idegen anyagok között,
valamint a veszélytelen és a veszélyes idegen anyagok között.

Hibás működésének eredménye lehet az allergia, autoimmun betegség (ilyenkor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit is idegennek tekinti).
Az immunrendszer többféle immunsejtből áll, melyek egy része antitest (ellenanyag) képzésére képes.

Az antitesteknek fő típusai:

• IgE (normális esetben a nagyméretű paraziták ellen nyújtanak védelmet),
• IgA, IgD, IgG, IgM (bakteriális és vírusos megbetegedések leküzdését segítik).

A klasszikus allergia elsődleges oka az-az immunreakció, melyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt (kivétel a lisztérzékenység, melynek kialakulásáért az IgG a felelős, a dermatitis herpetiformis esetében pedig az IgA antitestek a felelősek).

Bármi, ami antitest-termelést vált ki, az antigén. Azokat az anyagokat, amik antitest-termelést váltanak ki, allergéneknek nevezzük. Minden allergén egyben antigén is.
Egy-egy antitest normális esetben a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik.

Mivel egy-egy antigén molekula néhány apró részletében hasonlít egy másikra, előfordul, hogy az antitest tévedésből, nem a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik (téves kapcsolás).

A hízósejtek szemcséinek tartályait hírvivő vegyületek töltik ki, elsősorban hisztamin.
A hírvivő vegyületek utasításokat továbbítanak, így teszik lehetővé az immunsejtek összehangolt működést ( pl. megtámadni, mert veszélyes, vagy pihenj, nem veszélyes anyag). A hisztamin akkor szabadul fel, amikor a hízósejtek aktiválódnak és kiürítik magukból a tartályként funkcionáló szemcséket. Az aktivált hízósejtek leukotriéneknek nevezett hírvivő vegyületeket is elkezdenek termelni, melyek erősen gyulladáskeltő hatásúak.

Ezek szerint amennyiben a szervezet tévedésből, azt a parancsot kapja, hogy a szervezetbe bekerült anyag veszélyes, felszabadul a hisztamin. A hisztamin a sejtből kiszabadulva, különféle reakciókat idéz elő:
– izom-összehúzódást a légutak falában, ami asztmás rohamot okoz,
– erek kitágulását
– a hajszálérfal áteresztőképessége megnő, így immunsejtek kerülnek a környező szövetekbe (bőrbe, légutak nyálkahártyájába),
– fokozódik a vérellátás ill. helyi duzzanat alakulhat ki (csalánkiütés, orrdugulás, tüsszögés),

– szélsőséges esetben a túl sok hisztamintól az erek kitágulnak és leesik a vérnyomás, emiatt anafilaxiás sokk következik be.

Az allergia diagnosztizálása:

Allergia gyanúja esetén konzultálni kell a háziorvossal, aki beutalót adhat allergológus szakorvoshoz az allergia diagnózisához szükséges bőrpróba vagy vérteszt (RAST – radioallergosorbent test) elvégzésére. A bőrpróba során az alkar belső felszínére az allergént tartalmazó folyadékot cseppentenek, majd egy vékony tűvel a csepp alatti bőrt megkarcolják. A bőrön kialakuló elváltozás nagyságából következtetni lehet az allergia súlyosságára. Egyszerre akár 30 allergénnel is elvégezhető ez a vizsgálat, így egy vizsgálattal ki lehet szűrni azt az anyagot, amely az allergiát okozza.

Kezelése:

Legtöbbször az allergiát gyógyszeres kezeléssel gyógyítják az orvosok, antihisztamint írnak fel, amelyet hosszú távon kell szednie a betegnek. Sajnos ez gyakran szövődményekkel és mellékhatásokkal is járhat. Ezen kívül gyakran ajánlják a kortizon tartalmú szereket is, de a huzamosabb ideig való szedése szintén okozhat csontritkulást, vagy más mellékhatásokat.

A gyógyszeres kezelés mellé alkalmazhatjuk az immunterápiát, amikor megtanítják az immunrendszert a helyes működésre. Ez a módszer még hazánkban nem túl elterjedt, pedig klinikailag igazolt a hatása. Legtöbbször allergológiai szakrendeléseket végzik ezt a beavatkozást, mert itt is szükség lehet gyors orvosi beavatkozásra, épp ezért csak szakember végezheti a kezelést.

Gyakran javulást hoz, és épp ezért javasolják is az orvosok a klímaváltozást, így az allergiások, ha elutaznak, a tengerpartra minden tünetük megszűnik. De ugyanilyen jó hatással lehet a betegre a hegyi vagy épp a sivatagi levegő, ami sokkal tisztább, mint a városi levegő.

Fontos a betegség célzott kezelése. Ez biztosítja a tünetmentességet, és ezzel együtt megelőzi az allergia súlyosbodását is. A hagyományos gyógyszeres kezeléssel nagyon jó hatás érhető el optimális körülmények között. Ehhez azonban szükséges a beteg együttműködése is, valamint a megelőző gyógyszeres kezelés szigorú betartása.

Az allergia homeopátiás kezelése:

A homeopátia az ingergyógymódok körébe tartozó terápia. A természetes alapanyagokból készült, hígított gyógyszerek olyan információkat továbbítanak, melyek segítségével a szervezet saját öngyógyító mechanizmusai indulnak be. A homeopátiás gyógyításnál sajátos vizsgálat szükséges, mely a beteg pontos megfigyelésére és részletes kikérdezésére épül. A régóta meglévő, úgynevezett krónikus betegségeket a homeopátia alkati szerekkel gyógyítja. Az alkati szert a homeopata orvos a beteg érzelmi, fizikai és általános tüneteinek összességére állapítja meg.
Sokan tartják úgy, hogy ezek a készítmények nem hatásosak, de ha valaki bármilyen allergiától szenved, annak egy próbát mindenféleképpen megér! Nincs kizárva, hogy együtt tud dolgozni az adott készítménnyel és így egy sokkal jobb életminőséget érhet el.

Egyéb hasznos „trükkök”:

A gyógyszerek szedésén kívül léteznek még különféle „trükkök” is, amelyekkel tovább csökkenthetőek az allergiás tünetek:

• Mossunk naponta többször arcot, kezet, naponta hajat! Az orr- és szájüreget is át lehet öblíteni.
• Allergiaszezonban ne szárítsuk a ruhákat szabad levegőn!
• Ne tartsuk nyitva a lakás ablakát, ajtaját, a légkondicionálóban cseréltessük gyakrabban a szűrőt!
• Allergiás gyerek vagy felnőtt inkább növényekben szegény tengerparton vagy magas hegyekben nyaraljon!
• Rendszeresen és gyakran nyírjuk a füvet a kertben, és persze az allergiás személy maradjon távol ettől a munkától, ha lehet!

Egy adott allergia kialakulása, mindig valamilyen belső konfliktusra illetve a bennünk elrejtett esetleg túlzott védekezésre vezethető vissza. Minden egyes allergia típusnak találhatunk megfelelő lelki színteret, de a legjellemzőbb az a bennünk lévő nagyfokú agresszió és a nagyfokú érzékenység közötti konfliktus. Az allergia estében minden a testünkben zajlik. Vagy a túlzott reakciók, vagy a túlzott védekezés és a félelem miatt alakítjuk ki magunkban és hagyjuk kibontakozni testi szinten.
Minden esetben rá kell ébrednünk, hogy ha bármit is „ellenségként” kezelünk, az bennünk magunkban lakozik. Fel kell ismernünk, hogy ha elfogadjuk az életet olyannak amilyen valójában, akkor belül megkönnyebbülhetünk. Az élet ajándék, lehetőség a fejlődésre és tapasztalásokra. Próbáljuk meg úgy megélni, hogy nem akarunk a nehézségek elől elzárkózni.