Pilinszky János:
Az emberi élet – úgy érzem – csak kívülről nézve hat egyenes vonalnak,
mely a bölcsőtől a sírig vezet s ott megszakad.
Pontosabban: a fizikai halál nem azonos a valódi halállal.
Úgy érzem, mindannyiszor meghalunk, amikor valóban élünk:
amikor “belehalunk” egy fölismerés, egy igazság, egy öröm vagy akár egy nagy bánat átélésébe.
Amikor megfeledkezünk önmagunkról, s mégis végtelenszer megsokszorozva visszakapjuk önmagunkat.