Hamvas Béla:
Semmi sem változott. A valóság valóság maradt, csak a kényszerek által felzaklatott ember kínlódik.
Bármennyire szeretnék, hogy gépezetté változzék, e fordulat soha sem következik be. Aki a spirituális személy kiküszöbölésére kísérletet tesz, maga is személy. Nem a valóság változott meg, hanem a tévhit miatt elterjedt homály lett nagyobb. A mechanizált ész kívülről, őrtoronyból gombnyomásra bármikor beindítható és leállítható, embert és társadalmat, államot, életet, világot sóvárog. Kinek az eszménye? Aki a világot a lehető legkisebb ellenállással kívánná kizsákmányolni. A mechanizmus erőfeszítés, hogy attól, akit mechanizált, az életet elszívja. E cél megvalósításának nincs valószínűsége. Ki van zárva, hogy az emberi életet gépesíteni lehessen. Hazudni, erőszakot gyakorolni, kizsákmányolni nehéz. Sokkal nehezebb, mint igazat mondani, egyetértésben élni és a más tulajdona iránt türelemmel lenni. Bizonyos meghibbanásra van szükség ahhoz, hogy valaki az értelmetlen életrontást szisztematikusan kiépítse és alkalmazza. Mindenesetre az őrülethez közel álló rögeszméjének kell lennie, aki következetesen értelmetlenséget értelmetlenségre halmoz, s e tevékenységet ésszerűnek nevezi.
A racionalizmus ebből a szempontból az emberi értelemnek az a sajátos elváltozása, amely a józan belátásról annyira lemondott, hogy előnynek látja azt, ami kifosztja, és diadalnak azt, amikor meg van alázva.