A láda
A földműves megöregedett, már nem bírt dolgozni, egész álló nap csak a háza előtt üldögélt. A fia időnként ránézett.
– Nincs már semmi haszna – mormolta maga elé. – Semmit sem csinál!
Egy nap úgy feldühödött ezen, hogy készített egy faládát, és ráparancsolt az apjára, hogy másszon bele. Az öreg szó nélkül engedelmeskedett. A fiú rátette a ládára a fedelet, majd elhúzta egy magas sziklához. Ahogy felért, halk kopogtatást hallott a ládából. Felnyitotta.
– Tudom – szólt az apja -, hogy le akarsz vetni erről a magas szikláról. Elfogadsz még egy utolsó tanácsot?
– Beszélj! – mordult rá a fia.
– Kiszállok ebből a ládából, e nélkül lökj le.
– Ugyan miért? – kérdezte a fiú.
– Szép láda – válaszolta az öreg -, jó láda. A gyerekeid is hasznát fogják venni.
