Csak esendőek…

Horváth György: – Ugyanazon kacagott és sírt? (…) Nahát! Milyen furcsák az emberek! Nahát! (…) – Nem furcsák, csak esendőek – aztán még hozzáfűzte: – Néha merészek ugyan, ha hitegetniük kell másokat, vagy talán önmagukat, de mégis olyan gyengék, mint a hígra főzött kávé.  Tovább