Erősebb stresszel reagálnak a nők a rossz hírekre, mint a férfiak, és később is jobban emlékeznek a negatív főcímekre – állapították meg kanadai kísérleti pszichológusok.

A tanulmány egyike az elsőknek, amelyek a médiából érkező negatív tartalmú hírekre adott testi választ vizsgálták. Mint kiderült, a negatív főcímek olvasása nem váltja ki automatikusan a test stresszválaszát, de a nők a későbbi kihívásokra már nagyobb szorongással reagálnak.

A PLoS ONE elnevezésű online tudományos portálon megjelent tanulmány szerzői szerint alapvetően fontos megérteni a média által folyamatosan közvetített negatív információkra adott társadalmi reakciókat, tesztjeik célja is ez volt.

A Montreali Egyetem munkatársai 56 férfit és nőt kértek meg, hogy olvassák el 24 hír kivonatát, amelyek mindegyike egy főcímből és egy rövid összegzésből állt. A résztvevők fele semleges híreket látott, míg a többiek lehangoló információkat kaptak. A hír elolvasását követően a tesztalanyok egy stresszes állásinterjú-utánzaton vettek részt, majd matematikai feladatokat is meg kellett oldaniuk.

Az egész kísérlet alatt mérték a résztvevők nyálában a kortizon stresszhormon szintjét. A mérések azt mutatták, hogy a hírek olvasása alatt sem a nők, sem a férfiak körében nem emelkedett a stresszhormon szintje, későbbi reakcióik azonban eltérőek voltak. A negatív híreket kapott nők kortizonszintje jóval nagyobb mértékben ugrott meg a további kihívást jelentő helyzetek alatt, mint a semleges híreket olvasó nőké, a férfiaknál pedig nem találtak összefüggést a későbbi feladatok alatti kortizonszint és a korábban olvasott hírek tartalma között.

A teszt a következő kísérleti napon azzal folytatódott, hogy megkérték a résztvevőket, idézzék fel az előző napon olvasott híreket. A semleges hírekre körülbelül ugyanolyan arányban emlékeztek a nők és a férfiak, a negatív tartalmú híreket azonban nagyjából kétszer nagyobb valószínűséggel tudták felidézni a nők.

A kutatók úgy vélik, hogy szükséges lenne a későbbiekben szélesebb körben is megvizsgálni, hogy miként tudnak az egyes embercsoportok megbirkózni a negatív hírekkel – idézte a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

A stressz valójában a szervezet reakciója egy ingerre: készültségbe helyezkedik valamilyen szokatlan, veszélyes vagy ismeretlen helyzettel, állapottal szemben.
A vészhelyzet érzése miatt feszültség uralkodik el rajta, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik, tehát felgyorsul a szívdobogás, nő a vérnyomás és cselekvési kényszer uralkodik el rajta. Fizikai megjelenésében ez sokszor párosul izzadással, az arc kipirosodásával, kéz remegéssel vagy légszomjjal.

A stressz folyamata három szakaszból áll:

• Az első az alarm, vagy vészreakció, mely önmagában még egyáltalán nem káros, sőt ez ember fizikai és pszichológiai fejlődésének alapvető feltétele. Ez tulajdonképpen nem más, mint maga a helyzet, mely szervezetünket megfeszült állapotba helyezi.
• A második az ellenállás, mely a helyzet feldolgozására való hajlandóság, illetve képesség hiányát jelenti.
  Ezt teszi az első fázist veszélyessé. Ennek okát a mai társadalmi kultúrákban kell keresni, ahol a fiatalok nem találkoznak elég mennyiségű fizikai, szellemi és lelki megpróbáltatással ahhoz, hogy a későbbi nyomasztó szituációkat képesek legyenek helyesen kezelni.

• A harmadik pedig nem más, mint mikor szervezetünk a küzdelemben és a folyamatos izgalmi állapottól elfárad és egy állandó kimerültségbe kerül. Ez okozza, hogy életünkben állandósulhat a stressz. Ezt a kimerültséget egyébként krónikus stressznek is nevezhetjük. Nyilvánvaló, hogy az ilyen krónikus stressz állapot nemcsak súlyos pszichológiai, hanem élettani következményekkel is jár.