A tojást szinte tökéletes tápanyagforrásként tarthatjuk számon. A legtöbb létfontosságú vitamint és ásványi anyagot megtalálhatjuk benne, ráadásul tartalmazza az összes, számunkra nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat (metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenilalanin, triptofán. hisztidin) amely előállítására szervezetünk képtelen. Ezen kívül kilenc további, nem esszenciális aminosav is fellelhető benne, testünk számára könnyen feldolgozható formában. Továbbá megfelelő arányban tartalmaz telített- és telítetlen zsírsavakat is. Összességében elmondhatjuk, hogy C-vitamin, szénhidrát, és élelmi rost kivételével a legtöbb olyan tápanyag megvan a benne, amelynek bevitelére szükség van.

Amit jó tudnunk vásárláskor a tojáson lévő jelzésekről:

A csomagolás és a tojás jelölését a 74/2003 (VII. 1) FVM rendelet valamint a 557/2007/EK rendelet szabályozza. A tojáson lévő számok sok mindent elárulnak. Lássuk, mit is!

A tojás jelzései:

A forgalomba kerülő tojások héjának pecséttel történő megjelölése kötelező. A regisztrációs szám első számjegye minden esetben a tartás körülményeiről közöl információt. A „0” jelzés a bio, az „1” a szabad, a „2” a különféle istállózott (de nem ketreces), a „3” pedig a ketreces tartási módot jelöli. Az ezt követő jelzés a származási országról nyújt információt: Magyarországot pl. a „HU” betűkkel jelölik. A következő számsor pedig az adott állattartótelepre utal. A regisztrációs számot nem csupán a héjon, hanem a csomagoláson is fel kell tüntetni, és ugyancsak itt kell jelezni a termék eltarthatóságát. Annak az időpontnak rábélyegzése, amikor a tyúk a tojást megtojta, nem kötelező, azonban a dobozon gyakran ez az információ is megtalálható. Vásárlás előtt érdemes kinyitni a dobozt, és megnézni a tojás kódját is, ugyanis hiába derül ki a dobozról, hogy Magyarországon csomagolták, a tojás még származhat külföldről. A piacon történő értékesítéskor legfeljebb 50 db tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét. Ilyen módon hetente legfeljebb 360 db tojást szabad értékesíteni, ennél nagyobb mennyiség esetén a tojást jelölni kell. Ebben az esetben legfeljebb emberismereti képességünkre hagyatkozhatunk, ha ki akarjuk deríteni, hogy a kofa milyen tartásmódból származó tojást árul.

Szalmonella és szívroham?

A korábbiakban lángra lobbant tojáshisztéria következtében a fogyasztók többsége hajlamos fenntartásokkal kezelni ezt a táplálékot. Rossz hírét legfőképpen koleszterintartalmának (kb. 200 mg/tojás), valamint a szalmonella-fertőzés kockázatának köszönheti.

A 70-es években az USA-bólt elindult tojásellenes kampányhoz annak magas koleszterin-tartalma szolgáltatott alapot. Azonban mára már tudományosan bizonyított, hogy a táplálék útján a testbe kerülő mennyiség nem befolyásolja olymértékben a vér koleszterinszintjét, mint korábban gondolták. A feleslegben maradt koleszterin ugyanis szervezetünk egyik hatékony mechanizmusa (az ún. elimináció) következtében kiürül.

Tehát nem a táplálék útján történő bevitel, hanem eliminációs zavarok, vagy esetleg örökletes zavarok állnak a vér magas koleszterinszintjének hátterében. A szalmonellával kapcsolatos fenntartások némiképpen jogosak, hiszen a héj felületére tapadt szennyeződések hordozhatják ezt a baktériumot. Hogy a fertőzés kockázatát kizárjuk, felhasználás előtt a tojást alaposan mossuk le. Sose fogyasszuk nyersen és kész (hőkezelést már nem igénylő) ételekhez se adjuk ilyen formában! Bár manapság szalmonella ellen kezelt fajtákat könnyen beszerezhetünk, ebben az esetben is érdemes fokozottan ügyelni a higiéniára. Azonban ha kellő figyelmet fordítunk a megfelelő ideig tartó hőkezelésre (sütés/főzés), mert ezáltal az esetlegesen bennük lévő szalmonella-baktériumok elpusztulnak, elkerülhetjük a fertőzést.

Tudtad?

Vásárlás után érdemes az egészet átválogatni. Így korán kiszűrhetjük, és felhasználhatjuk a kevésbé friss darabokat. Csupán annyit kell tennünk, hogy a tojásokat egyenként megrázzuk, és amelyeknél érezzük, hogy a sárgája is megmozdul benne (lötyögő hangot ad), azokat hamarabb elfogyasztjuk. Erre a módszerre egyébként az a jelenség ad lehetőséget, hogy az öregebb tojások esetén a sárgáját és a fehérjét összekötő jégzsinór már nem olyan feszes.

A megvásárolt tojásokat tárolás előtt semmi esetre se mossuk meg! Így megsemmisítenénk a héj természetes védőrétegét, melynek hiányában a levegő könnyen bejut a tojás belsejébe. Ennek következtében az egyébként akár egy hónapig is eltartható termék néhány nap alatt megromolhat.

A tojás ásványi anyagokban is nagyon gazdag: foszfor, vas, cink, kalcium, kálium, nátrium, szelén és magnézium van benne.

A tojásnak mikrobaellenes hatása van, ez már Shakespeare idejében is ismeretes volt, hiszen Lear király is tojásfehérjét alkalmazott vérző szemének gyógyítására.

A tojás frissességét egy kis víz és só segítségével könnyen megállapíthatod. Fél liter vízhez keverj 6 dkg sót, várd meg, amíg feloldódik, majd tedd bele a tojást. Ha lent marad az alján, egészen friss tojással van dolgod, ha a teteje felfelé áll, akkor 4–7 napos, ha pedig teljesen feljön a víz felszínére, több mint kéthetes. A főtt tojás sárgájának felszíne akkor zöldül meg, ha a tojás már legalább egyhetes.

A tojás számos kultúrában a termékenység jele, így az élet hordozójaként tekintenek rá.

Egy igazán jó hír:

Az Európai Bizottság napokban született döntése nyomán 2012-től érvénybe lép a kegyetlen hagyományos ketreces tojótyúktartás tilalma.

Az Európai Bizottság legújabb jelentése az 1999-es Tojótyúk Irányelvet vizsgálta felül, majd megállapította, hogy a hagyományos tojótyúkketrecek használatát az eredetileg tervezett 2012-es határidőig engedélyezzék továbbra is. A Bizottság döntése az egyetlen logikus következtetés, mely levonható egyrészt abból, hogy tudományos bizonyítékok szerint a tojótyúkok a ketrecben valóban szenvednek, másrészt abból, hogy a vásárlók elutasítják a kegyetlen állattartási rendszereket.

A ketrecben tartott tojótyúkokat korlátozzák a természetes viselkedési formák gyakorlásában: képtelenek a szárnyaikat kiteregetni, porfürdőzni, kapirgálni, fészket építeni. Mindezeket lehetetlen megvalósítani egy A4-es lapnyi területen – 1 tojótyúk számára az ilyen rendszerekben épp ennyi áll rendelkezésre. A tudomány állítása szerint az állatjólléti problémák a ketreces tartás szükségszerű velejárói, az állatok számára komoly szenvedéssel járnak.

Megdöbbentő érdekesség:

Nemrégiben tartottak razziát Dél-Kína legjelentősebb kereskedelmi-idegenforgalmi városában, a tízmilliós Guangzhouban (Kanton), melynek során jelentős mennyiségű hamis tojást talált a hatóság.

Nagykereskedelmi áruk 0,15 jüan volt, ami valamivel több, mint 4 forintnak felel meg, vagyis feleannyinak, mint amennyibe Kínában az igazi tojás kerül.

A gátlástalan vállalkozók, akik a hamis tojásokat árulják, 150 dollárért még 3 napos kurzust is tartanak az érdeklődőknek, ahol bemutatják, hogy készül a mesterséges tojás.

Az egyik hongkongi magazin, az East Week újságírója részt vett egy ilyen tanfolyamon, így kiderült, hogy mit tartalmaz, és milyen módszerrel állítják elő a hamis élelmiszert.

A fehérjéhez többek között zselatint, egy ismeretlen eredetű fehér port, benzoesavat (tartósítószernek használják), de még timsót is használnak, amit egyébként ipari célokra szoktak használni.

A sárgájához egy citromsárga színezőanyagot kevernek össze egy folyékony anyaggal, amit aztán egy kerek műanyag formába öntenek, amit aztán egy úgynevezett “varázsvízzel” vegyítenek, ami kálcium-kloridot tartalmaz, ami elősegíti a gyors megszilárdulást.

Persze a tojáshéjról sem feledkeztek meg: azt egy parafinból készült waxból készítik és öntik rá a megszilárdult tojásra, majd hagyják megszáradni.

Az eredmény megtévesztésig hasonlít az igazi tojásra, bár a fehérjében néha előfordulnak levegőbuborékok, de akik kóstolták, azt állítják, hogy ízre sem igazán lehet megkülönböztetni az eredetitől. Persze szakértők óva intenek mindenkit attól, hogy fogyasszon a készítményből, hiszen a timsó például akár demenciát is okozhat.

A hamis sportcipőkön, műszaki berendezéseken, sőt gyógyszerek hallatán talán már senki kapja fel a fejét, főleg ha kínai termékről van szó. De hogy már tojásból is az eredetihez megtévesztésig hasonlót tudjanak előállítani, az azért már tényleg félelmetes!