A Kék Hold hónapja lesz augusztus, amikor kétszer – elsején már volt és harmincegyedikén – lesz megint telihold.

Kék Holdnak azokat a naptári “helyzeteket” nevezik, amikor valamelyik hónapban kétszer van telihold.

A holdfázisok 29,5 naponként ismétlődnek, és mivel a naptári hónap is megközelítőleg ennyi napból áll, általában havonta csak egyszer van telihold.

Előfordul azonban, amikor ugyanabban a hónapban kerül sorra a következő telihold is.

A jelenség általában 2,66-évente ismétlődik, de előfordul, hogy gyakrabban.

Így például 1999-ben három hónap leforgása alatt kétszer fordult elő. Legutóbb 2009 decemberében volt Kék Hold, amikor 2-án és 31-én volt telihold, legközelebb pedig 2015 júliusában fordul majd elő a jelenség – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

Bolygónkon azonban nem mindenütt augusztus lesz a Kék Hold hónapja – Kamcsatkán és Új-Zélandon augusztus második teleholdja “átcsúszik” éjfél utánra, azaz szeptember elsejére, 30-án pedig már a következő telihold “esedékes”. Így a világ ezen térségeiben szeptember lesz a Kék Hold hónapja.

Előfordul azonban, hogy a Hold nemcsak elnevezésében, hanem színében is kék lesz. A jelenség erdőtüzek és vulkánkitörések után figyelhető meg, a légkörbe kerülő korom- és hamuszemcsék miatt.

A Holdnak nincs saját fénye, csak a Nap fényét veri vissza. A Föld körüli keringése során a megvilágítottsága állandóan változik a Nap–Föld–Hold rendszer pozícióinak változása miatt.
A köznyelv szerint a Hold megtelik, majd elfogy. A holdfázisok újholddal kezdődnek, ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el és pontosan a túloldalát világítja meg a Nap. Az „új” holdat nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van, és a napfényes ég lehetetlenné teszi az észlelését. Nagyjából egy hét alatt egyre növekedve éri el az első negyedet, amikor a Föld–Hold–Nap rendszer pontosan derékszöget zár be egymással (ilyenkor a Hold felénk eső oldalának felét látjuk, a keleti félgömb – a holdkorong jobb oldala – fényes, a nyugati árnyékban van). Mivel minden nap kb. 50 perccel később kel és nyugszik, egyre többet látható a már sötét égbolton. Újabb egy hét elteltével következik a telihold. Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár, a holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról beszélünk). Ezután a Hold elkezd fogyni, egy hét múlva következik be az utolsó negyed, újra derékszöget zárnak be egymással az égitestek, csak az első negyedhez képest a Hold keringési pályájának túloldalán. A megvilágítás éppen ellenkező az első negyedhez képest, a „félhold” a nyugati oldalon – a bal oldalon – fényes és a keletin árnyékos. Egyre korábban kel, egyre közelebb a hajnalhoz, végül a negyedik hét végén teljesen elfogy a Hold, és eljut az újhold állapotba, ahol a ciklus újra kezdődik. Ez a ciklus átlagosan 29 nap 12 óra 44 perc alatt megy végbe, ez a szinodikus holdhónap hossza.