A manapság nagyon gyakori stresszes életmód mellett sajnos egyre nagyobb számban jelentkezik ez a betegség. Nem szabad figyelmen kívül hagyni ha környezetünkben, vagy akár magunkon hosszabb távon megfigyeljük a jellemző tüneteket.

A depresszió sokkal több, mint egy kis sopánkodás, vagy rossz hangulat. A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, ami a hangulaton kívül befolyásolja a beteg közérzetét, gondolatait, érzéseit, viselkedését és a fizikai állapotát is.

A depressziót olyan betegségnek tekintik, aminek megvan a biológiai és neurobiokémiai háttere. Néha egy stresszt okozó életesemény provokálja a depresszió kialakulását, de jelentkezhet minden megelőző, azonosítható ok nélkül is.

A depresszió bármely életkorban jelentkezhet. Hullámzó lefolyást mutat, a hullámvölgyeket depressziós epizódoknak nevezzük. Ha csak egy depressziós epizód jelentkezik egy ember életében, azt még nem tekintjük depressziónak.

Bipoláris betegségről beszélünk akkor, hogy ha visszatérően depressziós és mániás (kórosan feldobott) időszakok váltogatják egymást. Mivel ebben az állapotban két szélsőséges viselkedési forma váltogatja egymást, ezért nevezik ezt a betegséget bipoláris betegségnek, vagy mániás depressziónak. Egyes betegeknél először több depressziós epizód jelentkezik, mielőtt a mániás periódus jönne, illetve fordítva is előfordulhat.

A depresszió nagymértékben terheli az egyént és a családokat.
Kezeletlen esetben a depresszió lefelé menő spirált eredményezhet, mely végén az önellátási képtelenség és az öngyilkosság áll.
A nők gyakrabban kísérletnek meg öngyilkosságot elkövetni, azonban a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel sikeresek az öngyilkosság kivitelezésében (a sikeres öngyilkosságok négyszer gyakoribbak a férfiaknál). Leginkább a 70 év feletti férfiakra jellemző, hogy önkezükkel vetnek véget életüknek.

Bizonyos figyelmeztető jelek utalhatnak a súlyos depresszió jelenlétére és az öngyilkossági szándékra. Minden öngyilkosságra utaló fenyegetőzést komolyan kell venni, még akkor is, hogy ha a beteget a depresszió miatt már kezelik!

Milyen jelek utalhatnak a depresszióra?

Rossz hangulat: A beteg szomorúnak, elhagyatottnak, reményvesztettnek érzi magát, időnként akár sírógörcsei is lehetnek. Jellemzően hajnalban, reggel a legsúlyosabb.

Az örömre való képesség elvesztése: A beteg korábban örömöt okozó dolgoknak, eseményeknek sem tud örülni. Fásultság érzése társul hozzá.

A napi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése: A beteg elveszti az érdeklődését, illetve nem tudja élvezni azokat a tevékenységeket, amelyeket korábban élvezett vagy amelyeket maga vagy családja érdekében meg kellene tennie.

Az önértékelés alacsony szintje: A beteg elveszti önbizalmát, önértékelését, súlyosabb esetben egy kívülálló számára jelentéktelennek tűnő dolgokon rágódik, múltbeli cselekedetei miatt indokolatlan mértékű önvád kínozza.

Alvászavar: Tipikusan túl korai ébredés és visszaalvási képtelenség, de atípusos esetben aluszékonyság is lehet.

Csökkent koncentrálás, akadályoztatott gondolkodás: A betegnek koncentrálási és memória problémái vannak, melyeket jellemzően súlyosabbnak érez, mint amekkorák ténylegesen. Az érintett nehezen tud döntéseket meghozni, aggályos és habozó lesz.

Testtömeg változás: Az étvágy csökken, vagy nő.

Agitáció: A depresszió egy bizonyos fajtájában jellemző, nem minden esetben. A beteg nyugtalan, ingerlékenynek, könnyen felbosszantható.

Fáradtság, illetve a gesztusok lelassulása: Gyakori tünet, hogy a beteg nyúzottnak érzi magát, egyre kevesebb energiája van a tevékenységeihez. Lehet, hogy olyan fáradtnak érzi magát reggel, mint amilyen fáradt volt, amikor előző éjszaka lefeküdt, nincs kedve felkelni, súlyosabb esetben nem is kel fel. A beteg érzelemmentesen, monoton hangon beszél.

Kevesebb érdeklődés a szex iránt: Ha korábban aktív szexuális életet élt, drámaian csökken az érdeklődése a szexuális kapcsolat iránt.

Halállal kapcsolatos gondolatok: A beteg sötéten látja a jövőt, gyakran gondol a halálra vagy az öngyilkosságra.

A depresszió mindezek mellett számos testi panaszt is létrehozhat, így például emésztőrendszeri betegségeket (emésztési zavar, székrekedés, esetleg hasmenés, fejfájás, hátfájás). Nagyon sok depressziós ember szorong is.

Amennyiben az alábbi tünetek legalább két héten keresztül fennállnak, érdemes szakember segítségét kérni!

Kialakulásának háttere:

Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások egyaránt szükségesek kialakulásához.

Három neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) kapcsolható a depresszió kialakulásához: a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin. A kutatók nem teljesen értik még, hogy a neurotranszmitterek egyensúlyának megbomlása hogyan vezet a depresszió tüneteihez. Nem lehet biztonsággal tudni, hogy a neurotranszmitter szint változás az oka vagy az eredménye a depressziónak.

A kialakulásához hozzájáruló tényezők:

Öröklődés, Stressz, Gyógyszerek, Betegségek, Személyiség, Gyermekágyi (posztpartum) depresszió, Hormonok, Alkohol, Nikotin, Kábítószer használat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha azt veszi észre, hogy már egyáltalán nem érdekli Önt azok a tevékenységek, amelyeket korábban élvezett, ha szomorúnak érzi magát, tehetetlennek, fáradtnak, vagy értéktelennek, illetve, ha étkezési és alvási szokásai nagymértékben megváltoztak, forduljon orvosához, hogy eldöntsék, fennáll-e Önnél a depresszió. Ha ismer valakit, akinél észleli a depresszió tüneteit, bíztassa szakember segítségének igénybevételére.
Szerencsére olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek biztonságosak és hatékonyak, még a legsúlyosabb formákban is. A megfelelő kezelés segítségével a legsúlyosabb depresszió is kezelhető, sőt általában néhány héten, komplikáltabb esetben néhány hónapon belül a beteg visszatérhet normális napi tevékenységéhez.

A depresszió kezelése:

A hivatalos gyógyászatban két fő terápiás irányzat különböztethető meg:

• A pszichológia megközelítés és a pszichoterápia különböző módszerei: kognitív terápia, munkaterápia (siker, vagy feladatterápia), pszichoanalízis, kommunikációs terápia (csoportfoglalkozások, társas kapcsolatok rehabilitációja, pszichodráma, tranzakció-analízis) stb.
• Gyógyszeres kezelés. Az antidepresszánsokat főleg a depresszió súlyos (krónikus, illetve visszaeső) eseteiben alkalmazzák. A legújabb gyógyszerészeti kutatásoknak és klinikai kísérleteknek köszönhetően a pszichiáter ma már az antidepresszánsok széles köréből tud válogatni, és egyénre szabott terápiát tud kialakítani. A legkorszerűbb antidepresszánsok kifejlesztésénél a legfőbb szempont nemcsak a tüneti kezelés, hanem elfogadható életminőség kialakítása, a fokozatos rehabilitáció, és a mellékhatások csökkentése. Ha a depresszió pszichotikus szintű, antipszichotikumos kezelésre is sor kerül(het).

Mint minden gyógyszernek, az antidepresszánsoknak is vannak mellékhatásai!

A depresszió alternatív kezelési lehetőségei:

A gyógynövényeket már évezredek óta alkalmazzák e betegség kezelésére.
A legnépszerűbbek az orbáncfű, a citromfű, és alvászavarral kombinált esetben a macskagyökér és a komló, valamint a kava. Az orbáncfű jótékony hatását klinikai kísérletek is igazolták. Újabban egyre népszerűbb egy dél-afrikai gyógynövény, a sceletium tortuosum használata antidepresszánsként.

Végül egy érdekes írás a depresszió leküzdésére egy más megközelítés szerint, mégpedig egy buddhista módszer szerint: Depresszió és a Buddhizmus

Feldmár András véleménye a depresszióról: