Az emberi test – az izomrendszer

Ahogy az előző részben megismertük testünk alapját a csontvázrendszert, most megismerkedhetünk a második legfontosabb szerkezetével az izomrendszerrel. Az izmok az aktív mozgást és egyes belső szerveink működését teszik lehetővé.

Emberi csont és izomrendszer.

Az emberi test három különböző izomszövettel rendelkezik:

  • Simaizom
  • Szívizom
  • Harántcsíkolt izom

Simaizom-szövet

Simaizom szövet</b>.” width=”332″ height=”249″ />A belső szervek, erek, és zsigerek (gyomor, érfal, epehólyag) falában találhatóak meg. Működésük akaratunktól függetlenül történik. A simaizom a test üreges falában fordul elő, mint pl. a bél, a vérerek és a húgyhólyag. Szabályozza az üreg tágasságát, és bizonyos szervek esetében a féregszerű, továbbhaladó mozgást biztosítja. pl. a húgyvezeték.</p>
<p>A simaizom a vegetatív idegrendszer irányítása alatt áll, amely a test környezetét és a és a stresszre adott reakcióját is szabályozza. Az akaratlanul működő simaizom ellentétben a vázizomtól, hosszú időn át képes a ritmusos összehúzódásokra fáradás nélkül.</p>
<h4>Szívizom-szövet</h4>
<p><img fetchpriority=

A szív izma különleges harántcsíkolt izom, amely csak itt található meg, míg a főverőér és a felső üres visszér falában simaizom van. A szív vastag falának izomrétege szív-izomszövetből áll.
A szívizom-rostjai olyan rétegben rendeződnek el a szív falában, hogy összehúzódási hullámaik átáramoltatják a vért a szívüregeken át.
A harántcsikolatú szívizom a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt áll.

A szív összehúzódásának üteme:

A szívverés ütemét a szív ingerképző rendszere szabályozza. Az idegi hatás ezt csak módosítja. A testből eltávolított szív hosszú ideig megőrzi összehúzódási képességét.

A szívizomnak az a feladata, hogy vért pumpáljon ki a szívből. Ez az akarattalanul működő izom magától húzódik össze ritmikusan.

Harántcsíkolt – (vázizom-szövet)

Emberi izomszövet, elölről és hátulról.

Akaratlagosan működő izmok, melyek közül sok a bőr alatt kirajzolódik. Néha azonban reflexesen is összehúzódhatnak, például amikor valakinek a térdkalács alatti ínt ütik meg, és a lábszár előrelendül (patella-reflex).

Vázizom szövet belülről.

A vázizom rostjait kötőszöveti burok fogja össze izommá. A benne lévő izomnyalábokat ugyanúgy burok veszi körül, miként az ereken belüli izomrostokat is kötőszöveti burok határolja. Az izom, szívós, rostos, rugalmatlan nyalábbal tapad a csontra.

A vázizom képes erős összehúzódásra (ilyenkor tudunk nagy erőt kifejteni, pl. egy nagy súly felemelésekor) Máskor viszont kis erővel végez finom műveletet (mint egy pihetoll felemelésekor).

A vázizom könnyen elfárad, ezt munkavégzéskor tapasztalhatjuk. Így a vázizomnak az összehúzódás után egy bizonyos pihenési időre van szüksége, és csak utána képes újabb erőteljes működésre.

Mivel a vázizom izomnyalábokból áll, változik az elrendeződése, és ezért van az, hogy olyan sokféle alakú izom van a testben.

Így alakjuk szerint lehet őket csoportosítani:

  • Lapos izom: lapos, széles izom. pl. a külső ferde hasizom
  • Orsós alakú izom: úgy formálódik, hogy az izom kidomborodó hasa a két vége felé elvékonyodik. pl. a felkar két- vagy háromfejű izma
  • Tollszerű izom: a madár tollához hasonlatossága miatt nevezik így ezt az izmot, és megkülönböztetnek egy-két, ill. soktollú izmot ami úgy néz ki mintha sok tollat raktak volna egymás mellé. pl. hosszú-lábujjfeszítő, egyenes combizom, deltaizom
  • Körkörös izom: ezek a test nyílásai körül lévő záróizmok. A körkörös rostú izmok összehúzódása zárja a testnyílásokat. pl. az arc körkörös izma a szemet záró szem körüli körkörös izom, végbélnyílás
  • Összetartó (konvergáló) izom: legyező alakú izom, rostjai szélesen erednek és szűk inba torkollnak bele, bizonyos esetben háromszög alakúak. pl. nagy mellizom

Az izomszövet rostokból áll, amelyek lehetővé teszik a mozgást az összehúzódással és ernyedéssel. Minden izomnak van egy eredési és egy tapadási pontja. Ez utóbbi annak a területnek felel meg, amellyel az izom összeköttetésben áll. Az izmok eredési helye fix pont, a tapadási helye pedig az a pont, amelyre az izom kifejti hatását.

Az izmokat különböző osztályokba sorolhatjuk:

  • működésük szerint lehetnek: hajlító, feszítő, közelítő, távolító, szűkítő, emelő
  • alakjuk szerint: rövid, hosszú, széles, gyűrűs,
  • eredési hely szerint: egyfejű, kétfejű, háromfejű, négyfejű

Az izomlázról:

Az izomláz egy hirtelen intenzívebb terhelés, vagy hosszú edzésszünet utáni újra terhelés hatására kialakult állapot. Pár órával a testmozgás után jelentkező, leginkább nagy megterhelések és edzetlen izmok esetén fellépő kellemetlen izomfájdalom.

Eddig az izomlázért a tejsavat tették felelőssé, de egy újabb keletű elmélet szerint, az izomláz eredete nem más, mint mikroszkopikus szakadások az izomrostokban. A szakadás helyén gyulladás lép fel, ez okozza a tulajdonképpeni fájdalmat. Ezen elmélet szerint viszont a bemelegítés és a nyújtás is hatástalanok lesznek az izomlázzal szemben, mivel az izomrostok fizikai túlterhelése miatt következik be.

Ebben az estben ha szeretnénk elkerülni az izomláz érzését, meleg-vizes borogatással vagy szaunázással javíthatunk helyzetünkön. A meleg hatására javul az izom vérkeringése és így gyorsul az izomrostok regenerációja.

De elsősorban érdemes odafigyelni arra, ha hosszabb ideje nem végeztünk testedzést, hogy fokozatosan kezdjünk hozzá edzéseinkhez lehetőséget adva az izmoknak a terhelés hozzászokásához.

Izmos női test.

Egy- két érdekesség az izomról:

Izmos férfi.

A testünk mintegy 650 izma közül járás közben több mint 200-at használunk.
A legkisebb izmunk a szemben található, mindössze 1 mm.
A haraghoz több izomra van szükség, mint a mosolygáshoz. (Mégis erőt kell venni magunkon, hogy mosolyogjunk).
Más izmok, mint pl. az arc izmai – kisebbek és finomabbak, mint a többi izmunk.
Az arc öregedésének folyamatát az izmok és szövetek célzott megdolgoztatásával lényegesen késleltethetjük.
A nők és a férfiak izomfelépítése csak a mennyiségben rejlik. A nők is képesek hatalmas izomtömeget építeni, de inkább ma már a feszes test és nem a nagy izom az elsődleges cél.

Az izom a test motorjának és az erőnek a jelképe. Az izom egyik jellemző tünete a „görcs”. Jelentheti ez a túlzott, felgyülemlett feszültséget, amit nem tudunk feldolgozni. Megelőzhetjük a görcsös, merev izmokat, ha megpróbáljuk hagyni, feloldódni a feszültségeket, és úgy fejteni ki az erőfeszítést, hogy nem várjuk feltétlenül az eredményt. Bármit is teszünk, annak meglesz az eredménye, nem feltétlenül szükséges hozzá a görcsös elvárás.

Az emberi test atlasza.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: