A vegetatív idegrendszer:

A testnek azon rétegeihez haladnak idegek, amelyek akarattalanul működnek. Ez az idegrendszer két részre, szimpatikus és paraszimpatikus rendszerre oszlik.

Szimpatikus rendszer: A testre kifejtett serkentő hatását „küzdj vagy menekülj” reakcióként emlegetik. Izgalmi állapotban vagy veszélyhelyzetben a szimpatikus rendszer aktiválódik, s ennek hatására egyebek között gyorsul a szívverés, míg a bőr elsápad és nyirkossá válik, mert a vér elvezetődik belőle.

A „küzdj vagy menekülj” reakció során a szimpatikus rendszer a mellékvese rendszer belső részét alkotó velőállományt is serkenti. A mellékvesevelőből ennek hatására adrenalin és noradrenalin jut a véráramba. Ezek a hormonok váltják valóra a szimpatikus idegrendszer hatását. Vészreakciókor az ember szembogara kitágúl, szívműködése és légzése gyorsul.

A szimpatikus rendszer idegsejtjeinek teste a gerincvelő megfelelő szelvényében van. A sejt-testből eredő nyúlvány az elülső gyökéren át kilép a gerincvelőből és eléri a gerincoszlop melletti szimpatikus idegtörzset. A szimpatikus törzs idegdúcába hatoló idegrostok egy része egy másik idegsejttel lép kapcsolatba, és amint ennek rostja a szürke összekötő ág révén elhagyja az idegdúcot, a többi rosttal együtt létrehozza a gerincvelői ideget.

Paraszimpatikus idegrendszer:

A vegetatív idegrendszer része, amely nyugalmi állapotban a legaktívabb. Felépítése egyszerűbb mint a szimpatikusé.

Az idegpálya két idegsejtjéből az elsőnek a sejttestje két helyen fordulhat elő:

• Koponyai paraszimpatikus rendszer: Az agytörzs szürkeállományában lévő paraszimpatikus idegsejtek rostjai agyidegek részeként hagyják el a koponyát
• Keresztcsonti paraszimpatikus rendszer: Az idegrostok a gerincvelői ideg elülső gyökerén hagyják el a gerincvelőt.

A paraszimpatikus idegrostok eredési helyére tekintettel a paraszimpatikus rendszert a vegetatív idegrendszer agy-keresztcsonti részének nevezhetjük, míg a szimpatikus rendszer ennek az idegrendszernek a mellkas-ágyéki része.
Az agytörzsből kirajzó paraszimpatikus idegrostok a fejet, míg a keresztcsonti részen eredők a medence szerveit idegzik be. A két terület közötti belső szerveket az agytörzsi kirajzás részét alkotó tizedik agyideg, a bolygóideg látja el.

A paraszimpatikus rendszer által szabályozott szervek: agy, agytörzs, gerincvelő, szem, nyálmirigyek, szív, tüdő, hasnyálmirigy, epehólyag, bél, húgyhólyag, nemi szervek.

A paraszimpatikus rendszer akkor a legaktívabb, amikor a test pihen. Idegrostjai az agytörzsből és a gerincvelő keresztcsonti szakaszából erednek.

Az idegrendszer az Ikrek és a Vízöntő aszcendenshez tartozik.
Az egyik a Merkúr a másik pedig az Uránusz hatása alatt áll.
Az Ikrek aszcendens érzékeny testrésze: karok, vállak, kezek, légzőszervek, idegrendszer. Fejlődésében bejárandó útja: a kotnyeles felületességtől az elmélyült valódi tudásig terjedhet.
A Vízöntő aszcendens érzékeny testrésze: lábszár, boka, idegrendszer.
Fejlődésében bejárandó útja: a bomlasztótól a békés forradalmárig terjedhet.

Az idegrendszert testünk távközlő és hírszolgálatának is nevezhetnénk. Mivel irányítása alá tartozik a kommunikáció, az irányítás és ellenőrzés. A tudatot összekapcsolja a testtel.
A tudatos akarat és az érzés létrehozásában van a segítségünkre.
A vegetatív idegrendszer által szabályozott zsigeri vagy ősi, állati cselekedeteinkre figyelhetünk és tudatosíthatjuk magunkban ezeket a viselkedési formáinkat.
A szimpatikus idegrendszer minden olyan kifelé irányuló dologért felelős, ami a fajfenntartásért felelős. Míg a paraszimpatikus idegredszernél figyelhetünk a nyugalom egyensúlyára, a megfeszítések és elernyedések kiegyenlítődésére. „ Az erő a nyugalomban rejlik.”