Az emberi test – A nyirokrendszer

Testünk újabb fontos állomásához érkeztünk el, ami nem más, mint az a tökéletesen működő védelmi rendszer ami megvédi testünket a betegségekkel szemben és biztosítja, hogy a lehető leghatékonyabban távolítsa el a testbe bekerülő „idegen” anyagokat.

Nyirokcsomók.

A nyirokrendszer nyirokerek hálózatából, nyirokszervekből és testszerte előforduló sajátos sejtekből áll. Fontos feladata a test védelme a betolakodó mikroorganizmusokkal szemben. Vagyis amikor kórokozó hatol a szervezetbe az immunrendszer felismeri és mint betolakodó ellenséget megpróbálja a lehető leghamarabb elpusztítani, közömbösíteni, nehogy elszaporodjanak. Az elfogott antigéneket lebontja és eltávolítja a szervezetből.

A nyirokrendszer a keringési rendszernek kevésbé ismert része, amelyben a nyirok áramlik vissza gazdag nyirokérhálózaton keresztül a testből a vérkeringésbe.

Nyirok:

A nyirok (szövetnedv) tiszta vizes folyadék, amellyel vérből származó ionok és fehérjék jutnak el a test szöveteihez. A nyirokban nyiroksejtek vannak, a test védekezési rendszerének sajátos fehérvérsejtjei. Megtámadják és elpusztítják az idegen mikroorganizmusokat, s ily módon őrzik az egészséget. Ezt a reakciót immunválasznak nevezzük.

Az immunválasz lépései:

  • behatol a szervezetbe egy antigén anyag
  • a T-limfociták felismerik és beindítják a védekezési folyamatot
  • a B-limfociták antitesteket termelnek
  • az antitestek kapcsolatba lépnek az antigénnel, s antigén-antitest-komplexet alkotnak
  • a limfociták hatására felszabaduló anyagokat érzékelő falősejtek aktiválódnak
  • a falósejtek bekebelezik a képződött komplexet és elpusztítják azt
  • granulociták elpusztulnak és genny keletkezik
  • a T-memória megjegyzi az antigénre jellemző tulajdonságokat
  • a B-memória megjegyzi az adott antigén elleni anitestre jellemző aminosav sorrendet.

Bár a nyirokrendszer ereiben nyirok áramlik, ez nem pumpálódik úgy a testben mint a vér, hanem a nyirokereket körülvevő izmok összehúzódásai továbbítják az erekbe.

A nyirokrendszer alkotórészei:

Számos összefüggő részből áll:

    Nyirokcsomó</ul data-recalc-dims=

    .” width=”167″ height=”221″ />

  • nyirokcsomók: a nyirokerek mentén helyezkednek el

Kis kerek jobbára baba alakú szervek. 1-25 mm hosszúak, rostos tok veszi körül őket, s rendszerint kötőszövetbe vannak ágyazva. A nyirok utakon találhatók meg. Feladatuk megszűrni a nyirkot a szervezetbe jutott mikróbáktól, a fertőzött sejtektől és más idegen részecskéktől.

Működése: A folyadékon kívül sejttörmelékek, baktériumok, vírusok is bejutnak a szövetekben lévő parányi nyirokerekbe. A nyirokcsomókban a nyirokáramlás lelassul, s a nyirok kapcsolatba kerül a nyiroksejtekkel, amelyek felismerik az idegen mikroorganizmusokat, s megemésztik a szilárd részecskéket. Azzal, hogy a nyirokcsomók megszűrik a nyirkot, mielőtt a visszeres rendszerbe jutna, megakadályozzák, hogy szilárd részecskék kerüljenek be a véráramba, s ezzel óvják a testet a mikróbák támadásától.

A nyirokcsomók bizonyos testrészeken csoportosulnak, s aszerint nevezték el őket, hogy hol vannak. (pl. hónaljnyi nyirokcsomó), vagy hogy milyen véreret veszne körül, (a főverőéri nyirokcsomók a test legnagyobb verőerét határolják, vagy hogy milyen szervből kapják a nyirkot (ilyenek a tüdőérkapui nyirokcsomók).

  • nyirokerek: Kis hajszálerekként indulva egyre nagyobb erekké válnak, majd a szív előtt a visszeres rendszerbe torkollnak, s ezzel a nyirok folyadéka és fehérjéi visszajutnak a véráramba.
  • nyiroksejtek: A test védekezési reakcióiban részt vevő fehérvérsejtek

Lymphociták (nyiroksejtek): A védekezés főszereplői. A vörös csotvelőben és a csecsemőmirigyben termelődnek, innen kerülnek a nyirokszervekbe. Úgy képzeljük el, mintha a szervezetünk egy ország lenne, a limfociták pedig a védelmező katonák, s a nyirok szervek a bázisaik, állomáshelyük.

2 típusa van:

T-limfocita: A T-sejtek a behatolók minden típusát megsemmisítik, bár elsősorban az antitestek által nehezebben megtámadható vírusok ellen nyújtanak védelmet. Az idegen szöveteket is megtámadják, és ezek tehetők felelőssé az átültetett szervek kilökődéséért is. Úgy működnek, hogy minden behatolót.

B-limfocita: A B-sejtek választéka szinte végtelen, ezeknek minden fajtája csak egyféle antitestet termel. Fertőzéskor az a B-sejt, amelyik megfelelő antitestet termeli, többszörösen osztódik, hogy a kórokozót legyőzhesse. Egyes B-sejtek évekig élnek, és készek újra aktivizálni magukat, ha a kórokozó ismét megjelenik.

  • nyirokszövetek és szervek:

Testszerte fellelhető nyiroksejt raktárak, amelyeknek fontos szerepük van a védekezésben (immunitásban).

Nyirokcsomógyulladás:(lymphadenitis)
A fertőzéssel (infekció) szembeni küzdelem eredménye a nyirokcsomó gyulladása. A megbetegedést kiváltó kórokozók széles palettán mozognak. A nyirokcsomó duzzanat leggyakrabban a nyakon, a hónaljárokban, és ágyéktájon (inguinálisan) tapintható, mely legtöbbször ártalmatlan fertőzés velejárója. A duzzanat jelentkezhet az érintett terület egyik oldalán vagy szimmetrikusan mindkét oldalon tapinthatunk nyirokcsomókat.

A test bármely területén tapintható nyirokcsomó észlelése esetén érdemes azonban orvoshoz fordulnunk ha rövid időn belül nem tapasztalunk azon változást!

Forrás: Az emberi test atlasza, r-medical.hu, webbeteg.hu
Kép: internet

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: