Az emberi test – A hormonrendszer

Az emberi szervezet a hormonjai nélkül működésképtelen lenne. Hormonjaink a vérünkkel áramolnak és az egész testet irányítják. A hormonrendszer testünk harmadik védővonala, és egyben a legérzékenyebb is.

Sokoldalú feladata közé tartozik a nemünk meghatározása, az energiaszintünk befolyásolása, ezen kívül fontos szerepet játszik a kedvünk a vágyaink a hangulatunk és a termékenységünknél. Meghatározó szerepet töltenek be életünk minőségében.

A hormonok feladat az életműködések finom szabályozása, így a szervezetben egyfajta hírvivő szerep lebonyolításában. A hormonok csekély mennyiségben is erős hatást képesek kifejteni, irányítva és ezáltal szabályozva szerveink biokémiai működését. Az emberi test hormonrendszere.

Hormon:

Az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit.

A hormonokat a belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) juttatják közvetlenül a sejtközi térbe, és ezáltal, a véráramba. A hormonok így a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki hatásukat. Az endokrin mirigyek összessége az endokrin rendszer.

A legfontosabb belső elválasztású mirigyeink:

  • tobozmirigy
  • agyalapi mirigy (hipofízis)
  • pajzsmirigy- mellékpajzsmirigy
  • csecsemőmirigy
  • mellékvese
  • hasnyálmirigy
  • ivarmirigyek

A tobozmirigy:

Kisméretű szerv, amely a harmadik agykamra tetejéből indul ki és a pia materrel van körülvéve.
Elsősorban mint endokrin szerv működik amely melatonint termel. Élettani szerepe még nem teljesen ismert.

Az összes többi mirigy működésére hatással van, a tudósok számára még ma is talány.

Hormonja, a melatonin, befelé fordulóvá teszi az elmét, elősegíti a koncentrációt.

Tobozmirigy.

Az agyalapi mirigy:

Agyalapi mirigy. Elülső és hátulsó lebenyre osztható.
A legfontosabb belső elválasztású mirigy: az “ezermester mirigy”, amely a többi belső elválasztású mirigy működését is szabályozza (hypofízis).

Többféle hormont termel, például a növekedési hormont. Működészavara óriásokat vagy törpéket eredményez.

Az agyalapi mirigy által irányított belső elválasztású mirigyek egyike a mellékvese. Emberben, a bab alakú vesék csúcsán piramis alakban helyezkednek el. Kéreg és velőállományból áll.

Mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja, termeli. A bőr és a tápcsatorna ereit szűkíti. Emeli a vércukor és a zsírsav szintjét. Valamint a noradrenalint, ami csak a szív koronáriáit tágítja, a többit szűkíti, termeli.

A pajzsmirigy:

A pajzsmirigy.

Az anyagcsere sebességét szabályozza, azt, hogy a test gépezete milyen gyorsan fusson.

Hormonja a tiroxin, amelynek a mentális és fizikai egészséghez igen kiegyensúlyozottan kell termelődnie. A túl sok tiroxin esetén fellépő hipertirózis súlyvesztéshez, idegességhez, veszekedős természethez és álmatlansághoz vezet.

Mintha a hipertirózisos egyén, állandóan négyes sebességgel vezetne, sohasem pihen, sem szellemileg, sem testileg.

A pajzsmirigy alul termelése esetén hipotirózis lép fel: súlygyarapodás csökkent táplálkozás mellett is, unalom, rendkívüli lustaság, napi akár 14–16 órányi alvás.

A mellékpajzsmirigy:

A mellékpajzsmirigy (latinul glandula parathyroidea) a nyakon, a pajzsmirigy hátulsó felszínén elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, melyet 3-5 borsónyi képlet alkot.

Ezek a kis csomók nagyon sokszor szinte teljesen beleágyazódnak a pajzsmirigy szövetébe, és attól csak nehezen vagy egyáltalán nem különíthetők el.

A mellékpajzsmirigy un. fősejtjei egy parathormon nevű anyagot termelnek. Ez az anyag növeli a vérplazma kalciumkoncentrációját, méghozzá úgy, hogy kalciumot von el a csontoktól, és fokozza a visszaszívását a nefronok elvezető csatornáiban, valamint a D-vitaminnal együtt segíti a bélcsatorna falán a táplálékból származó kalciumionok felszívódását a vérbe.

A csecsemőmirigy:

A csecsemőmirigy

A test immunrendszerét szabályozza. Ez felelős az antitestek termeléséért, amelyek a fertőzések ellen harcolnak. Ha az immunrendszer gyenge, az antitestek is gyengék, s a betegség könnyen színre lép.

A mellékvese:

A mellékvese.A mellékvese a vesék felső csúcsain sapkaszerűen elhelyezkedő páros szerv, és ez a meghatározás két, egymástól fejlődésében és működésében független endokrin mirigyet jelent, amelyek csak elhelyezkedésük révén tartoznak egybe.

Páros belső elválasztású mirigye, melyen megkülönböztetünk kéreg- és velőállományt.

A mellékvesekéreg fő funkciója szteroid hormonok termelése.

A szimpatikus idegrendszer része; katekolaminokat (adrenalint és noradrenalint) termel és juttat a vérkeringésbe, melyek hozzájárulnak a készenléti reakció eseményeihez.

A hasnyálmirigy:

Hasnyálmirigy.

 

A hasnyálmirigy (pancreas) a gerincesekben megtalálható belső (endokrin) és külső (exokrin) elválasztású mirigy.

Endokrin funkcióját tekintve számos igen fontos hormont termel, mint az inzulin, glukagon, és szomatosztatin.

Exokrin mirigyként a pancreas által termelt nedvben számos fontos emésztőenzim, mint a lipidek bontását végző lipáz, a keményítő bontását végző amiláz, és a fehérjéket bontó tripszin és kimotripszin található.

 

Nemi mirigyek – ivarmirigyek

Petefészek:

Petefészek.Páros, szimmetrikus, szilva nagyságú, mirigyre emlékeztető szerv.

Szerepe kettős: egyrészt a petetüszőkben (folliculi ovarii vesiculosis, Graaf-féle tüszők) megy végbe a női ivarsejtek, a petesejtek fejlődése. Az érett petesejt (ovarum) az ovuláció során kisodródik a megrepedt tüszőből, amelynek helyén a sárgatest (corpus luteum) marad vissza.

A petefészek belső elválasztású mirigyként hormonokat termel, amiket közvetlenül a vérbe választ ki. Ezek a tüszők által termelt ösztrogén – amely a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért felelős -, valamint a sárgatest által termelt progreszteron.

Here:

Herék.A férfi nemi szervek (herék) a testen kívül helyezkednek el, ahol a hőmérséklet alacsonyabb, mint a testüregben.

Az alacsonyabb hőmérséklet feltétele, az életképes hím ivarsejtek termelésének.

A tojás alakú herék, a combok közötti herezacskókban találhatók. A herékben általában 13 éves kortól kezd el termelődni a tesztoszteron nevű hormon, amely hatására az ondósejt termelése megindul.

A spermiumok a mellékherékben raktározódnak, majd az ondóvezetéken keresztül jutnak el a prosztatához.

A prosztata (dülmirigy) által termelt váladékával jutnak el – a húgycsövön keresztül – az ondósejtek a hímvesszőbe.

A hormonszint szabályozása

A hormonszint szabályozásában fontos szerepe van az ún. negatív visszacsatolásnak. Ez azt jelenti, hogy a megemelkedett hormonszint a hipotalamo-hipofízealis rendszerre visszahatva gátolja az adott hormont termelő belső elválasztású mirigy hormontermelését fokozó vegyületek (releasing faktorok és trophormonok) termelődését és felszabadulását. Más esetekben a visszacsatoló mechanizmus nem is a hipotalamo-hipofízeális rendszeren keresztül érvényesül, hanem a hormon által szabályozott anyag vérbeli koncentrációja hat vissza a szabályozást végző hormont termelő szervre (vércukorszint, Ca2+ -szint). A helyi hormonok termelésének szabályozásáért pedig változatos helyi tényezők a felelősek. (Emésztőrendszer, Máj, Vese stb. hormontermelése.)

A hét csakra energetikailag egyenként kapcsolódik egy- egy belső elválasztású mirigyhez.
Érzelmi és fizikai szinten egy- egy emberi viselkedés mintához, elementálhoz, univerzális szinten pedig, egy- egy bolygó minőség irányítása alatt áll.

Forrás: wikipedia.org
Kép: internet – ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: