Az elfogyasztott táplálék szervezetünk számára történő hasznosítása már a szájban elkezdődik, ahol a táplálék kiváltja a szájüregbe nyíló nyálmirigyek nedveinek elválasztását és a nyál összekeveredik a rágómozgások által felaprózott falattal. A falatot a nyelőmozgások juttatják a garatba, majd a nyelőcsövön keresztül a gyomorba.

Az emberi gyomor az embrionális élet negyedik hetében alakul ki, az előbél orsó alakú kitágulásával.

A gyomor avagy az emésztőkészülék (apparatus digestorius) a szájnyílástól a végbélnyílásig terjedő emésztőcsőből (tractus digestorius), és tömör szerkezetű járulékos mirigyekből (glandulae accessoriae) áll. A mirigyek – máj, hasnyálmirigy – váladéka kivezető csövön át jut az emésztőcsőbe, ami három fő részre tagolható (elő-, közép- és utóbél). Ezen egységek alapjaiban szintén hármas tagolódásúak.

Az előbél a szájnyílással kezdődik. A szájüreg és a garatüreg együtt a fejbél részei. Ezt követi a nyelőcső és a gyomor.

A középbél azaz a vékonybél, az epés~ v. patkóbél, az éhbél és a csípőbél szakaszokra osztható.

Az utóbél, más néven vastagbél szakaszai a vakbél, a remese és a végbél, ami a végbélnyílással zárul.

A gyomor a nyelőcső és a vékonybél között elhelyezkedő, izmos falú üreges szerv. Az emésztőcsatorna legtágabb részét képezi, szerepe van a táplálék raktározásában és az emésztésben.

A rekesz alatt, a bal bordaalatti tájékon helyeződő, balról jobbra görbülő, emberben „J”-alakú izmos falú, zsákszerűen tágult szerv. Teltségének függvényében helyzete és alakja is változik. A lenyelt táplálékot összegyűjti, tárolja, mirigyeinek emésztőnedveivel megkezdi annak emésztését, majd a belekbe továbbítja.

Szöveti felépítése:

Nyálkahártya
-fősejtek, gyomornedv fermentumai (pepszinogén, kimozin, lipáz)
-fedősejtek, sósav
-melléksejtek, mucin

Nyálkahártya alatti réteg
-laza réteg, amely biztosítja a nyálkahártya mozgékonyságát (redőképzés – kisimulás)

Izomréteg
-hosszanti, körkörös és ferde irányú
-a pylorusnál gyűrűs izom

Savós hártya alatti réteg
-a hashártya felé a rögzítést biztosítja

Savós hártya
-a hashártya zsigeri lemeze alkotja

A gyomorfal jellegzetességei

A gyomor mirigyei a nyálkahártya hámja alatti saját kötőszöveti rétegben helyeződnek.

Három típusuk van: a cardia -, a fundus -, és a pylorus mirigyek. A fundusmirigyek végkamráiban több sejttípus található.
A fősejtjei pepsinogént, a fedősejtek sósavat (H+, Cl-) termelnek. A melléksejtek mucint szekretálnak. A cardia és a pylorus mirigyeinek váladéka mucin, és enzimet nem tartalmazó savós nedv.

A gyomor izomrétegének külső része hosszanti izomrostokból áll. A középső, körkörös izomréteg a pylorus nyílása közelében megvastagodott, és annak záróizmát (sphincter pylori) ez képezi. A belső izomréteg ferde lefutású rostokból áll. A gyomrot kívülről savóshártya borítja.

A gyomornedv:

A gyomorba található gyomornedv mennyisége 1 -1,5 liter.

Összetétele: víz, ásványi sók, 0,1 normál erősségű sósav, enzimek (pepszin, kimozin, lipáz)
A gyomornedv elválasztása folyamatos. Éhgyomorban a sósav és enzimek termelése elhanyagolható.

A gyomornedv elválasztásának mechanizmusa:
-feltételes reflex (étel megpillantása, illatok, a szájban a táplálék rágása)
-feltétlen reflex: a táplálék gyomorba kerülése

A gyomornedv elválasztásának szabályozása:
-szimpatikus (csökkent)
-paraszimpatikus (serkent)

A gyomor fő feladata:

A rövid idő alatt elfogyasztott, viszonylag nagy mennyiségű táplálék raktározása; a táplálék egyidejűleg itt keveredik, homogenizálódik a gyomorban termelődő sósavval és a fehérjéket bontó enzimekkel.

A gyomor a lenyelt táplálékot, a mozgásai által homogenizálja, összekeveri a sósavval, a termelt sósav csökkenti a baktériumok számát, a pepsin megkezdi a fehérjék emésztését, egyes anyagok pedig már itt felszívódnak.

Az éhségérzet

Az éhes embernek korogni kezd a gyomra. Ez a hang úgy keletkezik, hogy a gyomor izomzata 20 másodpercenként erős, ritmusos összehúzódásba kezd. A perisztaltikus mozgás a levegőt összenyomja, ami a felsőbb, ellazult részbe áramlik. Ekkor halljuk meg a kortyogó hangokat.
Az éhséget kísérő fájdalmat részben az izmok görcsös összehúzódása, részben a sósav tartalmú gyomornedv ha az maró hatása váltja ki.

Az éhség kiváltásában a vér cukortartalma fontos szerepet játszik. Ha egy éhes ember vérébe szőlőcukrot juttatnak, megszűnik az éhségérzete, pedig egy falatot sem evett. Gyomrának korábbi mozgásai és korgásai lassan elülnek, pedig az még mindig üres.
Ebből is látszik, hogy a gyomrunk nem azért korog, mert üres.

Amit érdemes még tudni:

A legjobb gyomorrák-megelőzők – a vöröshagymán kívül – a brokkoli, fokhagyma, cékla, zöld tea.

A gyomorban körülbelül 37 fokos állandó hőmérséklet tapasztalható, hogy az emésztőenzimek jól működjenek. Ezért még a nagy nyári kánikulában sem ajánlott hűtött üdítőitalokat, teákat vagy vizet inni. A legideálisabb, ha mindig csak szobahőmérsékletű folyadékot fogyasztasz.

A gyógyszerek gyomorra kifejtett negatív hatása közismert. A probléma számszerűsíthető: csak hazánkban mintegy 600-700 beteg veszíti el az életét azért, mert a gyulladáscsökkentők gyomorvérzést vagy gyomorperforációt okoznak szervezetükben.

A gyomor körülbelül fél liter pépesre rágott étel befogadására és megfelelő emésztésére képes. Minden e fölötti mennyiség erjedési és rothadási folyamatokat indít el benne.