Az emberi test. Oly rejtélyes és szerteágazó, tökéletesen működő gépezet. Képes az önálló működésre, hisz nem kell tennünk semmi különös dolgot azért, hogy dobogjon a szívünk, vegyük a levegőt. Folyamatosan dolgoznak a belső szerveink, megújulnak a sejtjeink, nő a hajunk, körmünk, és még számtalan apró de élettani szempontból nagyon fontos dolog működik bennünk. Minden megy magától.

De igazából ismerjük-e ezt a tökéletes kis ”gépezetet”? Vagy csak akkor kezdünk el érdeklődni működése felől, ha valami „elromlik” benne?

Manapság egyre több ember szeretne eljutni önmagához. Megismerni a legbensőbb Énjét. De ahhoz, hogy eljussunk legbenső énünkhöz egy nagyon fontos tényezőt nem felejthetünk el: Testünk az a ház, mely otthont biztosít a lélek számára! Születésünktől a halálunkig kölcsönös együttműködésben kell lennünk vele, hisz ha lelkünk egészséges, akkor testünk is az marad, és ez fordítva is igaz.

Tudnunk kell azt, hogy bizonyos fizikai „karbantartás” szükséges ahhoz, hogy testünk mindig a legmegfelelőbb állapotban legyen. Hisz ki is érezné jól magát egy romos, gyenge szerkezetű, koszos házban, nem igaz? Bizony egy rossz egészségi állapotban lévő embernek, nem a szellemi megismerés az elsődleges szempont. Így ügyelnünk kell a test és a lélek tökéletes egyensúlyára.

Ahhoz, hogy kívül belül megismerjük magunkat, tisztában kell lennünk a testi felépítésünkkel. Miből is állunk mi emberek? Hogyan működik szervezetünk? Mi történhet testünkkel, ha nem a megfelelő módon bánunk vele?

Ebben a sorozatban testünk főbb rendszereit fogjuk tanulmányozni, mely módszeresen próbálja majd megismertetni velünk magát az embert.

Honnan is indulhatnánk el? Nézzük meg vázlataiban, az emberi test legfőbb felépítését és működésének alapjait!

Testünk felépítése:

• csontváz rendszer
• izom rendszer
• bőr
• vérkeringés
• ideg rendszer
• nyirok rendszer
• légző rendszer
• kiválasztó rendszer
• hormon rendszer

Első fejezetünkben először az emberi csontváz rendszert fogjuk tanulmányozni. Mivel egy jó ház is az alappal és a jól felépített falakkal kezdődik, így testünknél is a legfontosabb tartószerkezet a csontváz. Természetesen nem az orvosi egyetemre készülünk, így csak a főbb szerkezettel fogunk foglalkozni.

Testtömegünk egyötödét a csontvázunk alkotja. Ez a váz csontokból és porcokból áll. Több mint kétszáz csont alkotja ezt a szerkezetet mely támasztja, és védelmét nyújtja a testnek. Csontvázunk a magzati életben alakul ki, és a gyermekkor folyamán növekszik. Születés után a csontváz egészen a serdülőkor végéig, tömegében és hosszában is nő, s közben folyamatosan át is épül.

A csontváz csontjainak több életfontosságú feladata van.
Ezek a következőek:

• támasztás: a testet állás közben alátámasztják, és a lágy belső szerveinket a helyükön tartják
• védelem: az agyat a koponya, a gerincvelőt a gerincoszlop, a szívet pedig a mellkas védi
• mozgás: az izmok test-szerte különféle csontokhoz tapadnak, és emelőként vesznek részt a mozgásban
• ásványi anyag –raktár: kalcium és foszfátionok raktározódnak el a csontokban, melyeket szükség esetén fel tudunk használni
• vérsejtképzés: a szegycsontunkban lévő vörös csontvelőben termelődnek a vörösvérsejtek

A csontváz minden csontjának olyan az alakja, hogy megfeleljen a feladatának. A csont élő szövet ezért a csontváznak saját vérellátása és idegei vannak. A csontok öt százalékát hetente megújítják a csontsejtek. A csontsejtek elmeszesedett sejt közötti állományában élnek, és apró erek körül mikroszkopikus csőrendszerbe rendeződnek.
A csont szerkezete: A csontszövet a szervezet legkeményebb szövete. A csont sűrűségét és szilárdságát a benne lévő ásványi sók adják, a kalcium és a foszfor. Az egyes csontok szabad szemmel is megfigyelhetően külső tömör és belső szivacsos részből állnak. A szivacsos rész csontlemezkékből épül fel, és a csontot érő erőhatásoknak megfelelően statikus ívekben, ún. erővonalakban rendeződik. Ez elősegíti a csont teherbírását. A csontok erős rostokból állnak, melyek közé lerakódik a kalcium, ezáltal a csont olyanná válik, mint a legtökéletesebb vasbeton. A csontok rugalmasságát a különböző szerves anyagok biztosítják.

A test csontjai ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az ízület mozgásképességünk feltétele és biztosítéka: például a térdízület és csípőízület a rugalmas, zavartalan járást, a vállízület az öltözködést teszi lehetővé. A csontvégek egymás melletti könnyű, súrlódásmentes elcsúszását, a felszínüket borító sima és rugalmas porcsapka teszi lehetővé, melynek vastagsága néhány tized mm-től 2 mm-ig terjedhet. A porc épségének rendkívül fontos szerepe van az ízület zavartalan működésében. A simaság mellett legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság, amely a porc belsejében lévő víztartalomtól függ. Az ép porcszövet víztartalma kb. 50 százalék, ami az életkor előrehaladásával fokozatosan csökken. A porc ugyanakkor kemény is, ami a sajátságos rostos, hálózatos felépítésből adódik. Az ízületeket kívülről erős kötőszöveti tok veszi körül, amelyet még szalagok is erősítenek. Az ízületi folyadék az ízület kenőanyaga, védője, lökésgátlója. A porcszövetnek nincs vérkeringése, ennek ellenére élő szövet, ugyanis a porcsejtek táplálkozása
az ízületi folyadékból történik átszivárgás útján. Ennek fenntartója az ízület mozgása, rendszeres terhelése, amely szinte belepumpálja a porcba a szükséges tápanyagokat. Tudnunk kell, hogy ha az ízületi folyadék mennyisége, minősége, sűrűsége megváltozik, az ízület mozgása fájdalommal jár. Ha a porcsejtek táplálása zavart szenved, azok pusztulni kezdenek, és a porc lassan leépül, „elkopik”.

Mivel csontunk sűrűsége kb. a harmincas éveinkre eléri a maximumot azt gondolhatnánk, hogy a csontszövet mennyisége egyenlő, valójában azonban az öregedés során a csontépítés mértéke valamelyest mindig csökken, így a korunk előrehaladtéval egyre fogyni fog. Ha viszont a szervezetünk még a csontok ásványi anyagainak mennyiségét sem tudja megfelelően szabályozni, akkor a keménysége is csökkeni fog, a csontjaink egyre törékenyebbé válhatnak és kialakulhat a csontritkulás. Ez az első időszakban még nem okoz panaszokat, de az idő múlásával a csontunk annyit veszíthet a sűrűségéből, hogy könnyebben fog eltörni.

Tehát ha azt szeretnénk, hogy csontjaink sokáig maradjanak erősek és épek, akkor fontos a folyamatos kálcium bevitele szervezetünkbe. Az egészséges felnőtt ember napi szükséglete kb. 800 mg, de serdülőkorban (20 éves korig, ameddig a csontok folyamatosan nőnek), várandós kismamáknál, menopauzában lévő hölgyeknek, és idős korban, ez a mennyiség kb. napi 1500 mg-ra is megnövekedhet.

Nézzük meg, hogy miből tudunk természetes úton megfelelő mennyiségű kálciumot biztosítani csontjaink számára. Minden ember biztos tudja azt, hogy a tejtermékek tartalmaznak bizonyos mennyiségű kálciumot. De mit is egyen az , aki nem szereti vagy éppenséggel nem fogyasztja őket?

Nos, nekik sem kell rögtön a táplálék kiegészítő tabletták után nyúlniuk, hisz számos természetes forrás létezik még ezen kívül. Vegyük például az összes leveles zöldségfélét és fűfélét melyek nagyon sok természetes kalciumot tartalmaznak.

De ide sorolhatjuk még a mandulát, a mogyorót, a zellert, az avokádót, a karfiolt, a hagymát, a zöldbabot, a feketebabot, a csicseriborsót, a mákot és a szezámmagot is. Láthatjuk tehát, hogy ha megfelelően és változatosan táplálkozunk, akkor természetes úton hozzájuttatjuk csontjainkat a neki szükséges mennyiséghez.

Érdekesség a csontról egy kicsit másképp:

A csontok szimbolikus jelentése a stabilitást, szilárdságot jelképezi. A tartást és belső szilárdságot is szimbolizálja. Ha valaki gondolkodásmódjában túl merev, megcsontosodott, akkor létrejöhet a testi merevség is, és a csontozat törésének nagyobb veszélye is fennállhat. A csonttörés általában egy kényszerpihenőt iktat be az ember életébe, amikor lehetősége van elgondolkozni az eddig megtett életszakaszon. Lehetőséget adva arra, hogy meglássuk a hibáinkat a makacs dolgokat, melyeket ha lezárunk és megtanuljuk rugalmasan kezelni, gördülékenyebben folytathatjuk életutunkat. Merjünk változtatni az életben és ne ragaszkodjunk mindig szilárdan az elképzeléseinkhez!