Ebben a részben elérkeztünk, a testünket beborító legnagyobb szervünk a bőr megismeréséhez. Mivel van már egy jó alapú házunk, nem is kell más, mint arra egy igazán jó és masszív borítás. Egyik legfontosabb feladata az ember szervezetének külső behatásoktól való védelme.

A bőr a test legnagyobb szerve, amely az irhában lévő vérerek szűkülése és tágulása révén szabályozza a testhőmérsékletet. A bőr a szőrrel és a körömmel együtt alkotja a test külső borítékát. Nemcsak a hőszabályozásban, hanem a mikrobák elleni védekezésben is részt vesz.

A bőr három rétegből áll:

• A bőralja
• A hámréteg
• Az irha

A bőralja (tela sbcutanea) a bőr legalsóbb rétege. Legfőbb feladata az energiaraktározás, hőszigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása.

Az irha (dermis) a felhám alatti réteg. A bőr vastagabb rétege. Feladata, a bőr rugalmasságának és tartósságának biztosítása. Sűrű szövésű rostokból álló kötőszövet alkotja, melynek rugalmas (elasztikus) rostjai nyúlékonyságáért, míg kollagén rostjai erejéért felelősek. Hullámos felszíne követi a felhám egyenetlenségeit. Az irhában sok vér-ér, és számos érző-idegvégződés van. De e rétegben találhatóak a bőr egyéb fontos szerkezei is, mint pl. a szőrtüszők, a faggyú és a verejtékmirigyek.

A felhám (epidermis) a bőrünk vékonyabb rétege, és megszakítás nélküli védőborítéka az alatta lévő irhának. Több sejtrétegből áll, ebből a legalsó a csíraréteg melynek élő, gyorsan osztódó sejtjei alulról pótolják a bőr felszínéről leváló, nem élő réteget. Mielőtt a legalsó réteg sejtjei a felszínre érnek, alaki és szerkezeti változásokon mennek át, majd a felszín közelébe érve elpusztulnak és ellaposodnak, végül lekopnak a felszínről. Ez a szaruréteg.
A felhámnak nincsenek vérerei, az irharéteget bőségesen ellátó vérből jutnak a tápanyagokhoz.

A szőrtüsző:

A bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszők felszín-közeli részébe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálakat. A szőrtüszőhöz simaizmok (szőrszálfeszítő izom) kapcsolódnak. Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőr felszínéről megemelni a szőrt (pl. lúdbőrösség).

A nagy verejtékmirigy kivezetőcsöve a szőrtüszőbe nyílik. A tág mirigy kamrában gyűlik a váladék és a sejtek plazmájával, keveredik. A hajlatokban, az emlők, a nemi szervek és a végbél környékén találhatók. A pubertáskorban indul meg a működésük. A vegetatív idegrendszer szimpatikus hatása irányítja működésüket.
A váladékuk lúgos kémhatású, kellemetlen szagú.

Bőrszín:

A bőr színe változékony. Három pigment határozza meg: a melanin, a karotin és a hemoglobin. A melalin, melynek a színe a vöröstől a barnán át a feketéig változik, sajátos festéksejtekben képződik, amelyek a felhám legalsó sejtrétegeiben fordulnak elő. A sötét bőrű emberekben több és sötétebb melanin képződik, mint a világos bőrűekben. A karotin narancsszínű pigment, amely a zöldségekből, pl. sárgarépából jut a testbe. A felhám legkülső rétegeiben halmozódik fel, s a tenyéren és a talpon a legszembeszökőbb.

A bőr nagyon fontos érzékszervünk. A benne levő nagyszámú és különböző típusú idegvégződés a környezet tárgyairól nem csupán a tapintás-, a hő- és fájdalomérzést továbbítja, hanem más és más típusú receptorok együttes működése révén és a bőr alatti kötőszövet, valamint az ízületek és az izmok mély-érző receptorai útján a tapintott tárgyak minőségéről (fém, fa), nedves vagy száraz voltáról stb. is tájékoztat.

A bőrön keresztül azonban erős érzelmeket kiváltó ingerek is érnek minket, mint például egy szenvedélyes csók vagy egy gyengéd simogatás. A bőr tele van szórva érzékelősejtekkel, de ezek eloszlása nem egyenletes. Az érzékeny bőrterületeken, például az arcon és a kézen sűrűbben vannak, mint az érzéketlenebb területeken, például a háton. A bőrérzékelő receptorok három, egymástól független típusba sorolhatók, így tapintó-, hő- és fájdalomérzékelő sejteket különböztethetünk meg.

A lélegző bőr:

A vér kb. ¼-e a bőrben kering, és tápanyagokat szállít a sejtekhez, ami az új sejtek képződéséhez szükséges. Oxigént ill. az energiaforrásként szolgáló szénhidrátokat, aminosavakat a fehérjék és zsírok felépítéséhez, és az elengedhetetlenül fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket szállítja.
A hámréteget az irha réteg táplálja, amely a kapillárisrendszerével látja el. Fogaskerékszerű betüremkedésekkel kapcsolódik a hámréteghez.

A két réteg ilyen elrendezése a kor előrehaladtával fellazul, és egyre jobban kisimul. Ezáltal a felhám alaprétegében előfordulhatnak oxigén- és tápanyag-ellátási hiányok. Ezeknek a pótlása az egyik legfontosabb feladat. Habár a kozmetika fő szempontja az arcbőr ápolása, fontos, hogy ismerjük a bőrt, mint a szervezet szereplőjét, mert az arcbőrön láthatóvá válik amint funkcióiban valamiféle zavar támad.

A bőrnek köszönhető pl., hogy az egészséges ember testhőmérséklete állandó, kb. 37 °C körüli. Két mechanizmus végzi ezt a feladatot; a hajszálerek a hideg hatására összeszűkülnek, a keringés lassul, melegben az erek kitágulnak a fölösleges hőt leadják a környezetnek. A hőszabályozás másik fontos eleme a verejtékmirigyek működése. Segítségükkel a termelődő folyadék elpárologtatásával a test lehűl. Különösen nyáron és erős fizikai igénybevétel hatására működik ez a rendszer fokozottabban. Akár napi 10 liternyi „hűtőfolyadékot” is képesek a verejtékmirigyek a test felszínére juttatni, hogy megóvják szervezetünket a túlmelegedéstől.

A köröm:

A kéz és a láb ujjainak kemény védőrétege. Mellyel szükség esetén védekezni és vakarózni is tudunk.
A kézkörmök jóval gyorsabban nőnek, mint a lábkörmök. A köröm azért látszik rózsaszínűnek, mert sok vérér húzódik alatta. A köröm körülbelül egy tized millimétert nő naponta, ám ez sérülésekor felgyorsulhat.

Alkotórészei:

Körömlemez, Körömsánc, Szabad szél, Csíraréteg, Körömholdacska, Szarupárkány

A haj:

Az emberi haj tulajdonképpen a fejet borító testszőrzet: a fejbőr szőrtüszői általában aktívabban működnek, ezért a haj kissé gyorsabban nő, mint a test más helyein található szőrzet. Érdekes módon a szőr őszülése is eltérő a hajéhoz képest, hiszen a szemérem- és hónaljszőrzet sokkal később őszül. A hajas fejbőrön átlagosan százezer szőrtüsző helyezkedik el, számuk pedig örökletesen meghatározott, így a különböző hajtípusokra más és más sűrűség a jellemző.

A hajszál három rétegből épül fel: középen helyezkedik el a velőállomány, amely összeköti a hajgyökeret a külső résszel, átjárást biztosítva ezzel egyes anyagok és a levegő számára. A velőállományt egy keratinszálakból felépülő kéreg veszi körül, amely egyrészt védelmet nyújt a hajnak, másrészt a hajszínt meghatározó festékanyagokat is tartalmazza. Végül a haj legkülső rétege a felhám, melyet egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotnak: ezeket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag, a hajzsír vonja be.

Az emberi szőrzet voltaképpen az egész testfelületre kiterjedhet, kivéve a talpat, a tenyeret, az ujjak belső felületét, valamint a körömpercek háti oldalát. Az élet kezdeti szakaszában elsőként a fejet borító haj, a szemtájékon található szemöldök és szempilla alakul ki. Az életkór előrehaladtával, esetenként az egészség megromlásával vagy a psziché károsodásával párhuzamosan színe, sűrűsége jelentősen megváltozhat (őszülés, kopaszodás, szőrzetritkulás stb.), de egyes testtájakon fejlődésnek is indulhat (orrszőrzet).

A nemi éréssel párhuzamosan a testszőrzet fejlődésnek indul, ekkor alakulnak ki az ún. terminális szőrzetek, vagyis a fanszőrzet és a hónaljszőrzet. A férfiakat másodlagos nemi jellegként általában erőteljesebb szőrképződés jellemzi a törzsük és végtagjaik felületén. Ekkor alakul ki sajátos terminális szőrzetük, az arcszőrzet is, amelynek részei a szakáll, a bajusz és az orrszőrzet.

Fizikai sajátosságait – sűrűségét, vastagságát, hosszát, színét és növekedési jellemzőit – tekintve az örökletesen meghatározott testszőrzet egyedenként eltérő, de egy egyén testszőrzetét alkotó szőrszálak is nagy változatosságot mutatnak testtájéktól és szőrzettípustól függően.

Az ember elhullatja testszőrzetének elöregedett szálait, és helyükbe újat növeszt. Ez azonban nem külső hatásokhoz kötődik, hanem egyenletes intenzitással zajló folyamat, csupán az egyes testszőrzetek élettartama játszik benne meghatározó szerepet. Így például a szempillák három-öt hónap után kihullnak, míg a hajszálak átlagosan kettő-négy évig élnek.

Bőrünk, mint szimbolikus jelzőrendszer:

Bőrünk egyfajta határt, védelmet jelent számunkra. Amikor azon külső elváltozás jelenik meg tudnunk kell, hogy a lélek számára valami elviselhetetlen lett. „Nem fér a bőrébe” mondják sokszor egy gyerekre, vagy „Majd kiugrik a bőréből” amikor valaki nagyon izgatott. Néha amikor a korlátaink szűkösek lesznek, szinte elviselhetetlen érzés keríthet hatalmába bennünket. Ilyenkor a bőrön jelző értékkel megjelenik valamilyen betegség. Bőrünk az emberi kapcsolatok, a melegség az egymásra való odafigyelés eszközei is lehetnek. (érintés, érzékelés). Ha túl sokat kockáztatunk vagy esetleg túl nagy elvárásokat állítunk magunknak, mind- mind hatást gyakorol ránk. „Van bőr a képén.” vagy „Csont és bőr. ” szoktuk valakire mondani. Sokszor érdemes lelki és szellemi szinten kinyitni a „határokat” a túlzott védekezés helyett. Ablakot nyitni az ismeretlenre, és inkább félelem nélkül megismerni azt.