Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján. A Riken intézet szakemberei más egyetemek kutatóival együttműködve számították ki a hat kvarkból álló részecske, a dibarion egy új típusának létezését, amelyet diomegának neveztek el. Az ilyen részecskék kialakulásának tanulmányozása... Tovább
Előállította az első felvillanásokat a világ legnagyobb röntgenlézer elektrongyorsítója
Előállította az első felvillanásokat a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szintű szerkezeteket és folyamatokat akarnak lefényképezni. Az első napon másodpercenként egy-egy villanást produkáltak, a létesítmény szeptemberi hivatalos felavatásáig azonban másodpercenként 27 ezerre akarják növelni a felvillanások számát. A felvillanó lézerfény mindössze 0,8 nanométer hullámhosszú... Tovább
Az eddigi legpontosabban mérték meg az antiproton mágneses momentumát a CERN-ben
Az eddigi legnagyobb pontossággal sikerült megmérniük az antiproton mágneses momentumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak, lehetővé téve ezzel egy alapvető fontosságú összehasonlítást az anyag és az antianyag között. A BASE kísérletben részt vevő kutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban ismertették eredményeiket – írta közleményében a CERN. Az eredmények azt mutatják, hogy a proton és az... Tovább
A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető
A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) – vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják. „Az elméletem szerint télen sokkal több víz van a talajban, amelyet ráadásul hó is borít. Tehát ez a tömeg ránehezedik a gyűrűre. Amikor a nyári melegben ez a plusz tömeg elolvad és elpárolog,... Tovább
Közvetlen bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére
Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja végre közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. Az óriási jelentőségű felfedezésről az amerikai National Science Foundation, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló... Tovább
Rekordenergián ütköztették az ólommagokat a nagy hadronütköztetőben
Rekordnagyságú energián ütköztették az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) az ólommagokat – a kísérlet célja „leképezni” a korai világegyetemben uralkodó állapotokat. A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométeres alagútban működő LHC-ben nyár óta ütköztetik rekordenergián a protonnyalábokat. November 25-én új, minden korábbinál magasabb energiaszintre... Tovább
Újfajta egzotikus részecskét figyeltek meg a nagy hadronütköztetőben
Újfajta, öt kvarkból álló egzotikus részecskét figyeltek meg az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) szakemberei. „A pentakvark nem egyszerűen egy új részecske” – fogalmazott a CERN által kedden közzétett közleményben Guy Wilkinson, a nagy hadronütköztető LHCb kísérletének vezetője, hozzátéve, hogy az öt kvarkból álló részecskében olyan módon kapcsolódnak össze a kvarkok – az... Tovább
Két új szubatomi részecskét fedeztek fel a CERN fizikusai
A barion-családhoz tartozó két új szubatomi részecskét fedeztek fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, akik kutatásaikat a Physical Review Letters folyóirat legújabb számában ismertették. A barionok, amelyekhez az atommagot alkotó protonok és neutronok is tartoznak, három erős kölcsönhatással „összetartott” elemi részecskéből, kvarkból épülnek fel. Különböző kvarkok léteznek: vannak „felkvarkok (u-kvarkok/up... Tovább
Ötvenkét kilométeres „Higgs-gyárat” építene Kína 2028-ra
Ötvenkét kilométeres kör alakú részecskegyorsító tervezésébe kezdett Kína, amely 2028-ra építené meg a Higgs-gyárként emlegetett elektron-pozitron ütköztetőt, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjénél (LHC) nagyobb pontossággal tanulmányozza a több részecske tömegéért felelős Higgs-bozont. A hárommilliárd dolláros projekt ráadásul a tervek szerint csak az előszobája lenne egy szuper proton-proton részecskegyorsítónak,... Tovább
A Higgs-bozon a világegyetem ősrobbanás utáni tágulását is megmagyarázhatja
Az „isteni” részecske, a Higgs-bozon, nem csupán a többi részecskék tömegéért felelős, hanem szerepe lehetett a világegyetemnek az ősrobbanás után bekövetkezett hirtelen tágulásában is – állítja két elméleti fizikus. Fedor Bezrukov, az amerikai Brookhaveni Nemzeti Laboratórium Riken Kutatóközpontjának munkatársa és Mikhail Shaposhnikov, a Svájci Szövetségi Műszaki Egyetem kutatója elemzéseik eredményeit a Physics Letters B folyóiratban... Tovább
