A végső emberi tökéletesség
Ez az emberi arc, amelyben nincs harag, sem vágy, minden kiégett ebből az arcból, mindent tud és semmit sem akar, bosszút sem, megbocsátani sem, semmit, semmit… ilyennek kellene lenni. Ez a végső emberi tökéletesség, ez a szent közöny, ez a teljes magány és siketség, az örömmel és a fájdalommal szemben. Tovább
Tíz lépcső
Weöres Sándor: Tíz lépcső Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.... Tovább
Nézőpont
Wass Albert: Ellentétes igazságok korszakát éljük. Ami az egyik embernek fácántojás, az a másiknak varjútojás. Ami az egyik népnek varjútojás, a másiknak fácántojás. (…) Meg kell gondolni mindig, hogy nem csak nekem lehet igazam, másnak is lehet. Ugyanaz a tojás lehet nekem varjútojás, másnak fácántojás. S ha én tudom, hogy valóban lehet egy és ugyanazon tojás kétféle egyszerre, akkor én okosabb vagyok, mint az, aki ezt nem tudja és ha okosabb... Tovább
Midőn
Mohamed: Csak midőn már ittál a csönd folyójából, fogsz igazán dalolni. S midőn elérted a hegytetőt, a csúcsra akkor indulsz. S midőn befogadja a tested a föld, akkor jön az igazi tánc. Tovább
Zivatar
Karinthy Frigyes: Zivatar [1927. április 2. délután] Tavaszi felhők közt hirtelenül Megvillant valami – cikázó harangnyelv S a fekete ég vészharangja megkondult félperccel utána. Egyet ütött csak És egyet dobbant rá válaszul lélekharangom: Vészharang, köszönöm, hogy észrevettél! Égi szikratávíró, köszönöm, hogy szerte küldted süllyedő hajómról a S.O.S.-t! Dörgő menny, köszönöm, hogy elordítottad magad helyettem, Talán meghallja mégis... Tovább
Az áldozat tüze
Önmagamat csak önmagam szüntelen feláldozása árán tarthatom fenn. Az a lényem, aki értem magát állandóan feláldozza, az örök áldozat, a láthatatlanban van. Még láthatóságáról is lemond s így tart engem. Sohasem nyilatkozik meg másként, csak úgy, hogy létem lehetőségét fenntartja. Ő az, akiről azt mondom, hogy a semmi. A senki. Az űr. Ő az infinitezimális szubjektum. Ő a szabad és a teljes létező, aki önmaga feláldozásával engem teremt... Tovább
József Attila
József Attila: József Attila József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt méganyámtól örököltem, áldott jó asszony volt, látod, a világra hozottAz életet hiába hasonlítjuk cipőhöz vagy vegytisztítóintézethez, mégiscsak másért örülünk neki Naponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnakgyufát se gyujtani, ha igy megy tovább, nem törődöm vélükJó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz, hogybennetek lakik, az bizonyosMinden... Tovább
Tetteid
Johann Wolfgang von Goethe: Tetteidnek tudjál örülni, más tetteit tudd megbecsülni, főként ne gyűlölj egy embert se, s a többit hagyd az Úristenre! Tovább
Világomlás
Karinthy Frigyes: S így lettünk megint hívőkké egy kis vargabetű után. Kezdetben volt: hiszek, tehát vagyok. Aztán, kis időre: gondolkodom, tehát vagyok. S most, véglegesen: hitelem van, tehát vagyok. Vagy egyszerűbben: pénzem van, tehát vagyok. Tovább
Bizalom
Diego Hurtado de Mendoza y Pacheco: Egy jámbor úr, betegen immár, így beszélt e kórról: „Szerelem féltést terem.” „Bizalom a szerelem tápja.” Így felelt a doktor. Tovább
