Müller Péter:
A szeretetre nem várni kell, hanem alkalmasnak kell lenni rá.
Alkalmasnak az odaadásra és a befogadásra. Mindkettőre.
Csak az egyik nem elég. Tanítsd meg magad szeretni!
Próbáld meg a lényedet ebben a sötét világban szabaddá, fényessé és sugárzóvá tenni!
Magától nem lesz az. Senkié. Azzá leszel, akivé teszed magad.
S ha kihűlt körülötted a világ, és jéggé fagyott az élet,
fűts be önmagadban és áraszd a meleget!
Meglátod mennyien jövünk majd köréd.
Mert mindannyian fázunk. És félünk.
És oda gyűlünk, ahol meleg van még.