Mikhail Naimy:
…”Ha tehát a ti világotok megfejthetetlen rejtély, akkor ez azért van,
mert ti magatok vagytok ez a megfejthetetlen rejtély.
Ha a ti beszédetek szánalmas zűrzavar, akkor ez azért van, mert ti magatok vagytok ez a szánalmas zűrzavar.
Hagyjátok a dolgokat úgy, ahogyan vannak, és ne akarjátok őket mindenáron megváltoztatni!
Azok csak azért tűnnek olyannak, amilyennek látjátok őket, mert ti olyanok vagytok, amilyenek vagytok.
A dolgok nem látnak és nem beszélnek, csak ha ti látást és beszédet kölcsönöztök nekik.
Így tehát, ha a dolgok durván szólnak, vizsgáljátok csak meg a saját nyelveteket.
Ha a dolgokat csúnyának látjátok, akkor legelőször is saját szemeteket vegyétek alaposan szemügyre.
Ne kérjétek a dolgoktól, hogy levessék fátylaikat!
Vegyétek le ti a saját fátylaitokat, így azok majd a dolgokról is lehullanak.
Ne kérjétek a dolgoktól, hogy föltörjék a pecsétjeiket!
Törjétek föl ti a saját pecsétjeiteket, így azok minden dologról lehullanak majd.”…