Simai Mihály:
A keletiek szerint a szívünk mélyén rejlő tér semmivel sem kisebb,
mint a külső, napokkal, bolygókkal, galaxisfürtökkel teleszórt végtelenség.
Sőt, ezek a terek valamiképp megfelelői, tükörképei, ikertestvérei egymásnak.
Ilyenkor lehetetlen nem érezni, hogy bár véges anyagi teste van,
lelke révén mennyire végtelenre van hangolva az ember.