Akbar királyhoz, akit az övéi nagy tiszteletük jeléül Isten árnyékának neveztek,
kolduló barát érkezett és alamizsnát kért.
A királyt éppen imába merülve találta, s ezért hangtalanul az imaszoba ajtaja elé térdelt,
ott várta türelmesen, míg a király áhítata véget ér.
Akkor a szerzetes hallotta, hogy Akbar, akinek több királysága volt, mint valaha is bárkinek Indiában,
így könyörgött:

– Ó, Uram, adj nekem több hatalmat, több országot, több gazdagságot.
A koldusbarát most észrevétlenül el akart osonni, de Akbar befejezte imáját, fölemelkedett és észrevette.

– Azért jöttél, hogy kérj tőlem valamit – szólt –, és most szó nélkül távozol?

– Uram – felelte a barát –, koldulni jöttem, de hallottam, hogy magad is több országot, nagyobb hatalmat és gazdagságot koldulsz. Kolduljak egy koldustól? Akkor inkább magától Istentől kérek, ha már koldulni kell.

(Hamvas Béla gyűjtéséből – Őskor és Kelet)