Tagore:
Az ember zűrzavarban és félelmében élt mindaddig, amíg fel nem fedezte
a törvény egyetemességét a természetben;
mindaddig idegen volt számára a világ.

Márpedig a felfedezett törvény egyben a harmónia észlelése is az értelem
– ami az ember lelke – és a természet játéka között.

Ez a kapocs, amely összeköti az embert a világgal, amelyben él.
Amikor felfedezi ezt, hatalmas örömöt érez, mivel ekkor felismeri önmagát környezetében.

Megérteni bármit olyan, mint rátalálni valamire, ami a miénk;
és ami bennünket boldoggá tesz, az önmagunk felfedezése önmagunkon kívül.