Müller Péter:
A gyógyuló ember tekintete az igazi: elkezd látni.
Látja, azt, hogy hány csoda és milyen szenvedés kell ahhoz,
hogy az ember kimásszon a pokolból, feltámadjon a halálból.
(…) Akit megcsap a mulandóság szele, rájön, milyen csoda élni.