Egy asszony ezt kérte a mestertől:
– Kérlek téged, mondd meg a kisfiamnak, ne egyen állandóan cukrot! Nem tesz jót az egészségének!
A mester hallgatott, majd így szólt:
– Most menjetek el, de három nap múlva gyertek el ismét.
Így is lett. Három nap múlva a mester maga elé állította a gyermeket, s mélyen a szemébe nézett.
– Ne egyél állandóan cukrot. Nem tesz jót az egészségednek, és az anyádnak is gondot okozol ezzel!
A gyermek bólintott, és megígérte, így lesz.
– Miért nem mondtad ezt neki három napja, amikor először elhoztam?
– Azért – felelte a mester -, mert három nappal ezelőttig én is állandóan cukrot ettem.

(zen tanmese)