Feríd Ed-Dín Attár:
Egy éjjel összegyűltek az éjjeli lepkék, mert kínozta őket a vágy, hogy egyesüljenek a gyertyával.
Azt mondták: “Ki kell küldenünk valakit, hogy híreket gyűjtsön szerető keresésünk tárgyáról.”
így egyikőjük útra kelt. Eljutott egy kastélyhoz, és a kastélyban egy gyertya fényét látta.
Ekkor visszatért, és beszámolt a megfigyeléséről, ahogy ő azt értette.
De a gyűlést vezető éjjeli lepke véleménye szerint, ő nem fogott fel semmit a gyertya lényéből.
Tehát egy második éjjeli lepke repült a kastélyhoz.
Az megérintette szárnyai hegyével a lángot, de a hőség menekvésre késztette.
Mivel beszámolója nem volt kielégítőbb, mint az első éjjeli lepkéé, egy harmadik repült ki.
Ez a lepke elkábult a szeretettől, és belezuhant a tűzbe;
az első lábaival átfogta a lángot, és örömmel egyesült vele.
Egészen magába szívta, és teste piros lett, mint a tűz.
A bölcs éjjeli lepke, aki a távolból figyelte őt, látta, hogy a láng és a lepke egynek látszik, és így szólt:
“Megtudta, amit tudni akart; de csak ő érti ezt a titkot. Többet nem lehet mondani.”