Az ölelés…

Ölelés.

Csitáry-Hock Tamás:
Van az ölelés…
Az ölelés, ami túl van minden szavakba foglalható érzésen.
Az ölelés, amely kimondja ezt a nem létező szót.
Az ölelés, amely titokzatos úton adja tovább a szív érted-dobbanását.
Az ölelés, amely nem átölel, hanem körülvesz, magába zár, elrejt, megóv.
Az ölelés, ami fényes nappalod és édes álmos éjjeled.
Az ölelés, ami ételed, italod, társad, életed.
Az ölelés, amelynek neve van, létezik, lélegzik, él.
Az ölelés, aki szeret téged, érez téged, benned van.
Az ölelés, aki magát adja neked ölelésében.
Létezik ilyen ölelés.

Kép: khomenko.deviantart.com

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: