Osho:
Az együttléthez két emberre van szükség, két független emberre.
Az együttlét akkor gazdag, méghozzá mérhetetlenül gazdag,
ha mindkét fél tökéletesen független.
Ha függnek egymástól, akkor az nem együttlét, hanem rabság, rabszolgaság.
Ha egymástól függnek, ha egymásba kapaszkodnak, ha birtokolják egymást,
ha nem engedik egymást egyedül lenni, ha nem engednek egymásnak elég teret a növekedéshez,
a fejlődéshez, akkor ők ellenségek és nem szeretők
– ártalmasak egymás számára, mert akadályozzák egymást lelkük, lényük megtalálásában.
Miféle szerelem az ilyen?
Ez csak az egyedülléttől való félelem, nem pedig szerelem;
csak félelmükben kapaszkodnak egymásba.
De a valódi szerelem nem ismer félelmet.
A valódi szerelem képes az egyedüllétre, a tökéletes egyedüllétre,
és ebből az egyedüllétből fejlődik ki a valódi együttlét.