A lélek halhatatlan

Márai Sándor: Az embernek lelke van, amely hinni és repülni tud, s ez a lélek halhatatlan és farkasszemet néz a világgal.  Tovább

Mennyit ad az élet!

Márai Sándor: És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! (…) Ajándék ez, csodálatos ajándék.  Tovább

Ami fontos abban nincs véletlen

Márai Sándor: Kezdem gyanítani, hogy mindabban, ami fontos és másíthatatlan, nincs véletlen. (…) Vannak pillanatok, amikor játszik velünk az élet, s kissé összecseréli bennünk mindazt, amiről azt hittük, hogy végleges.  Tovább

Amikor a dolgok mögé figyelsz

Márai Sándor: Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, … és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak… Igen, egy napon eljön az igazság megismerése… De akkor ez sem fáj már.  Tovább

Aki jóban van a világgal…

Márai Sándor: Mi a Szépség? Honnan jön, mit találunk rajta? Szép egy kéz? Egy nézés? Egy mozdulat? Túl az egészen, messzi mögötte érzek valamit. Valami végtelen jót és nyugodalmasat. Mi van rajtam szép? Semmi. Szép csak az lehet, (…) aki jóban van a világgal.  Tovább

Erős akarsz lenni?

Márai Sándor: Van egyfajta alázat, mely fegyver is, van egyfajta meghajlás, melyre csak meghajlással lehet válaszolni. Nem mondom, hogy dobd el a kardot. De ne hadonássz vele. (…) Erős akarsz lenni? Maradj nyugodt, figyelmes és alázatos.  Tovább

Önmagáért való…

Márai Sándor: A szeretetnek nincs szüksége eszményi alakokra. A szeretet olyan, mint… de nem, nincs hasonlat a szeretetre. Nincs oka, nincs magyarázat reá. A szeretet, úgy látszik, önmagáért való. Néha felgyűlik egy emberben és kiárad.  Tovább

A szeretetben csak élni lehet

Márai Sándor: Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi sem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. A költőknek nem sikerült, soha, a költőknek, akik az érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni tudják szavaikban. A szeretetnek nincs színfoka,... Tovább

Tükrök

Márai Sándor: Tükörbe sokáig kell nézni, sokszor és sokáig, amíg végre megismeri az ember igazi arcát. A tükör nemcsak sima ezüstlap, nem, a tükör mély is, mint a tengerszemek a hegyekben, s aki nagyon figyelmesen hajol (…) felülete fölé, egyszerre a mélybe lát, s mindig új és új mélységeket lát, s mindig messzebb dereng az arc, mely a tükör fölé hajol, s mindennap lehull egy álarc az arcról.  Tovább

Törvényszerűségek

Márai Sándor: Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben. Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak... Tovább