Miért ásítunk?

Miért ásítunk?

Az ásítás egy önkéntelen megnyilvánulás. Pontosan még nem tudták megfejteni a tudósok, hogy miért is ásítunk, de több elmélet is létezik rá.

Amit tudni lehet, az-az, hogy egy átlagos ember életében 250 ezret ásít, és hogy az anyaméhben lévő magzat ezt már 12-14 hetes korától megteszi (holott nem is szájon át lélegzik), ami a kutatók szerint arra utal, hogy fontos idegélettani szerepe lehet.

Ásító magzat

De ásítani nemcsak mi emberek szoktunk. Ásítanak a madarak, halak, csaknem valamennyi hideg- és melegvérű gerinces állat, – kivéve a zsiráfok és a bálnák – akiket eddig még nem kaptak rajta az önkéntelen szájtátáson.

Ásító oroszlánMi emberek egyes elméletek szerint fiziológia okokból és a vér oxigénszintjének emelése és a többlet szén-dioxid eltávolítása miatt tesszük ezt. Bár igazából ezt az elméletet már a 80-as években elvetették. Újabb kutatások arra engednek következtetni, hogy ásítással inkább éberségünket növeljük, ha álmosak vagyunk, vagy unjuk magunkat.

Egyes megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a stressz csökkentésére is alkalmas lehet az ásítás – az ejtőernyősök ugyanis gyakran ásítanak ugrás előtt. Kísérletekben stressznek kitett patkányoknál is azt tapasztalták, hogy gyakrabban ásítanak. Egy holland kutatócsoport viszont kapcsolatot sejt az embereknél az ásítás és a szexualitás között is. Példaként azokat a vizuális művészeti erotikus ábrázolásokat említi, melyeken gyakran nyújtózkodó, ásító nőket ábrázolnak. Megjegyzik, hogy ez a kapcsolat a makákó majmoknál jóval egyszerűbb, mivel a domináns hím, párzás előtt és után is ásít, ami a tudósok szerint tesztoszteronfüggő. Kasztrálás után a hím elveszíti dominanciáját, és az ásítással is felhagy – jegyzi meg a kutató.

Sokszor tapasztaljuk a „ásítás ragadós” jelenségét, amikor egy társaságban valaki ásítani kezd, és óhatatlanul nekünk is egy idő után ásítanunk kell. Kísérletek azonban kimutatták, hogy az emberek fele (42-55 százalék) hajlamos átvenni a másik ásítását. A résztvevőkkel ásításokat nézettek videón.

Az ásítás ragadós jelenség

Ami bizonyos az-az, hogy nem egy egyszerű reflexről van szó amikor valaki ásítást lát. MRI vizsgálatokból kiderült, hogy ásítást nézve az agynak olyan területei váltak aktívvá, melyeket az empátiához kötnek. Egy másik kísérletben autista és egészséges gyermekeknek mutattak ásító felvételeket. Az eredmények szerint az egészséges gyermekek jóval többet ásítottak  (az autizmus egyik tünete a kommunikáció és az empátia romlása). Ezzel megállapították, hogy a ragadós ásításért az empátia a felelős.

Ásítás

Czuczor Gergely [1862. A magyar nyelv szótára] „ásít”:
Száját föltátva á-féle hangot hallat, mi rendesen unalomból vagy álmosságból, vagy tunyaságból történik.
[Mit ásítasz itt? tégy már valamit.]
Néha annyit jelent mint valamit áhítani, óhajtani, kívánni.
[Hiába ásítasz rá, nem kapod meg. Ásítanak az agarak, jó vadászat lesz.]
Gyöke az „ás” rokon azon áh-hoz, melyből a vágyat jelentő áhít származott.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: