A kereskedelmi üzletek bejáratához közel már hetekkel az ünnep előtt megtalálhatjuk az erre a napra specializálódott dekorációs, illetve csoki nyuszikat, tojásokat kínáló cégek termékeit.

De igazából mit is jelent az, hogy Húsvét?

A húsvét eredetileg (i.e. IX. sz.) az aratás kezdetekor tartott, természeti ünnep volt. A hétnapos ünnep előestéjén hibátlan bárányt öltek, amelyet a csont megtörése nélkül sütöttek meg, és kovásztalan kenyérrel (macesz – pászka) és keserű salátával fogyasztottak el. Az ünnep minden napján aznapra előírt áldozatokat mutattak be. Ezt az ünnepet már a II. sz. óta évente megtartják: a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, pászkaünnep, az egyiptomi szolgaságból való kivonulás emléknapja. Megünneplésében azonban mára már keverednek a zsidó húsvét és egyes keleti vallások hagyományaival.

Miért esik mindig vasárnapra és hétfőre?

A tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel esik egy időbe, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22-e és április 25-e közé. A keresztények egyik legfontosabb ünnepe, ugyanis ezt a napot tartják Jézus feltámadásának. Jézust pénteken keresztre feszítették, majd az ezt követő harmadik napon, vasárnap támadt fel. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt további ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, és húsvéti időnek is nevezik. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét, amely fehérvasárnapig tart. A húsvét ünnepi előkészületei, a hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdődnek, innentől kezdve 40 napig lemondunk az ételről – úgy, ahogy Jézus lemondott értünk életéről. Ez a fajta lemondás tulajdonképpen közösségvállalás, amely a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre. Ezáltal méltóképpen felkészülhetnek Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdődik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve a népszokások ezeket elevenítik fel. Virágvasárnap a bevonulás napja. Ekkor az emberek pálmaágakkal, vagy barkákkal mennek a templomba. Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és a tanítványok lábainak megmosásának a napja. Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének a napja, a gyászünnep. Nagyszombat már a feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is.

Mégis, hogy kerülnek képbe a színes tojások?

A régi pogány hagyományok egy része beépült az európai kultúrába és a keresztény vallásba is, ünnepeink nagyrészt pogány eredetűek. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered.

Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

A pogány tavaszünnep az idők során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához.

A húsvét hétfői locsolás célja a lányok egészség- és szépségvarázslása volt. A húsvéti locsolás és vendégjárás fennmaradt szokása az ünnep részévé vált, és napjainkban is tartja magát. Ilyenkor a legények, férfiak a lányokat, asszonyokat szódásszifonnal, vagy illatos kölnivel, színes tojás fejében jól meglocsolják, és közben apró versikét mondanak hozzá.