Elegendő volt egyetlen hét kempingezés a Sziklás-hegységben ahhoz, hogy összhangba hozza a résztvevő nyolc ember belső óráját a napfelkeltével és a naplementével.

A nyolc önkéntes a Coloradói Egyetem szakembereinek a mesterséges fénynek az emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatásában vett részt, amely alvásproblémákkal küzdők számára is próbál megoldást találni.

A Current Biology folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány készítői azt találták, hogy az összhangba hozás ez alatt a rövid idő alatt valamennyi résztvevő esetében megtörtént, legyen az illető korán kelő, vagy későn fekvő a mindennapokban.

Az a csodálatos, ahogyan a belső óránk teljeséggel szinkronban kerül alig egy hét alatt a Nap járásával” – hangoztatta Kenneth Wright professzor, a tanulmány vezető szerzője.

A villanyfény, amely az 1930-as években világszerte elterjedt, hatással van az emberi szervezet napi biológiai órájára, az úgynevezett cirkadián ritmusra, amely meghatározza, hogy mikor legyünk ébren, mikor aludjunk.
A mesterséges fény lehetővé teszi az ember számára, hogy éjszaka tovább fennmaradjon, mint az a természet szerint lehetséges lenne.

A kutatók egy héten át figyelték a nyolc résztvevő mindennapjait. A résztvevők csuklójukon monitort viseltek, amely rögzítette a fény intenzitását, ezek időpontját, a résztvevők tevékenységét. Egy hét elteltével rögzítették a résztvevők belső órájának járását laboratóriumban oly módon, hogy mérték a melatonin – az alvási ciklust irányító hormon – szintjét.

A második héten következett a kempingezés s Sziklás-hegységben, amikor ugyanezen adatokat rögzítették folyamatosan. A hét során a kempingezőket csak napfény érte, és esténként kicsiny tábortűz fénye.

A résztvevők biológiai éjszakái átlagosan két órával később kezdődtek, ha mesterséges fénynek voltak kitéve.
Azon a héten, amikor a mindennapjaikat élték, a korábban keltek fel, mint ahogyan biológiai éjszakájuk befejeződött volna.

Egy hét kempingezés után, amikor a résztvevőket négyszer akkora fényerősség érte, mint a mindennapokban, biológiai éjszakájuk a naplemente körül kezdődött és a napfelkeltével ért véget. Közvetlenül azután keltek fel, amikor biológiai éjszakájuk befejeződött. Valamennyi résztvevő összhangba került a napfelketével és a napnyugtával, még akkor is, ha a korábbi mérés során kiderült róluk, hogy későn fekvők, vagy korán kelők – írták a kutatók tanulmányukban.