A szó szoros értelmében „édes bosszút” forralnak az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok ellen ausztrál kutatók, akik a mikroorganizmusok által termelt szacharidokat (cukrokat) alkalmaznák a kórokozók leküzdésére.

A Queenslandi Egyetem és az ausztrál Alchemia biotechnológiai intézet kutatóinak tanulmánya a Nature Communciations legújabb számában látott napvilágot.

Világméretű problémát jelent az antibiotikum-rezisztencia, a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok elterjedése. Így égető szükség mutatkozik olyan új gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel nemcsak leküzdhetők ezek a kórokozók, hanem amelyekkel szemben a baktériumok nehezebben tudnak rezisztenciát kialakítani – olvasható a Queenslandi Egyetem honlapján.

Matt Cooper, a Queenslandi Egyetem professzora a kutatásokat ismertetve hangoztatta, hogy a baktériumoknak nehezebb olyan antibiotikumokkal szemben rezisztenssé válniuk, amelyek a kórokozók által termelt saját szacharidokra épülnek.

„A baktériumsejtek külső burka egy ház téglafalára emlékeztet, ám a habarcs helyett az egyes építőelemeket szacharidok tartják egybe. Amennyiben kicselezzük a mikroorganizmust, és módosítjuk az egyik cukorvegyületet, a szacharidok nem képesek összeragasztani a sejtfal alkotóelemeit és a baktérium elpusztul” – magyarázta elképzeléseiket Matt Cooper.

Az ausztrál kutató kitért arra, hogy a baktériumok sejtfalát vette célba több régebben kifejlesztett antibiotikum, például a penicillin, vagy a vancomycin. „A különbség, hogy a mi eljárásunk belülről állítja meg a sejtfalépítés folyamatát” – fogalmazott Matt Cooper.

A kutatók az Alchemia intézet által módosított több száz szacharid-molekulát vizsgáltak meg, hogy olyan vegyületeket találjanak, amelyek megsemmisítik a kórokozót, ugyanakkor nem toxikusak az emberi szervezet sejtjeire.

„A legtöbb vizsgált molekula elrendezése „lapos”, egysíkú volt, ám azoknak, amelyek hatékonynak bizonyultak, háromdimenziós a szerkezete. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon szacharid-vázakra építve ezerféle térbeli elrendezésű gyógyszermolekulát készíthetünk” – ismertette a teszteléseket végző Johannes Zuegg, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biológiai Intézetének kutatója.

Az ausztrál tudósok még csak a kutatások kezdetén tartanak, ám munkájuk azzal a reménnyel kecsegtet, hogy olyan antibiotikumokat fejleszthetnek ki, amelyek ellen a kórokozóknak hosszú időn át nem sikerül rezisztenciát kialakítaniuk.