Egy ártalmatlan, bőrön élő vírus felhasználásával mulaszthatják el a jövőben a pattanásokat – állítják amerikai kutatók.

A bőrön élő, jóindulatú bakteriofágok hatékonyan pusztítják el a pattanások leggyakoribb formáját okozó Propionibacterium acnes baktériumokat.

Más vírusokkal ellentétben a bakteriofágok nem az emberi sejteket, hanem a baktériumokat célozzák meg.

A pattanásokat okozó baktériumokkal egy közösségben élő bakteriofágok természetes módon ölik meg ezeket a kórokozókat.

Az évtizedek óta ismert bakteriofágok genetikai elemzését most végezték el a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) és a Pittsburghi Egyetem munkatársai. Az American Society for Microbiology című szakfolyóiratban ismertetett eredményeik szerint hatékony, új akneellenes szer készülhetne a bakteriofágok felhasználásával.

A Propionibacterium acnes (P. acnes) baktérium normális körülmények között is megtalálható az emberi bőrön, amikor azonban hirtelen felszaporodik a mennyisége, akkor működésbe lép immunrendszerünk, és helyi gyulladást okoz, amely pattanások kialakulásához vezet. A P. acnes főként a bőr faggyúmirigyei által termelt zsírsavakon él, vagyis minél több faggyút termel a bőr, annál több van a baktériumból. Ez az oka annak, hogy a pattanások a szervezet hormonális változásainak időszakában szaporodnak meg.

A pattanások kezelésére alkalmazott eddigi megközelítések egyike sem ért el teljes sikert, ezért a bakteriofágok természetes reakciójának felhasználása ígéretes terápia lehet.

Mint Robert Modlin, az UCLA kutatója elmondta, meglepetésként érte a kutatókat a genetikai elemzésnél, hogy az említett bakteriofág, a P. acnes fág genomja mennyire egyszerű és csaknem tökéletesen azonos minden esetben. “Ez teljesen ellentmond minden korábban tanulmányozott fágrendszernek. Különleges, egyedi kapcsolatot tételez fel a P. acnes baktérium és a fágja között” – idézte Modlint a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

A kutatók úgy vélik, hogy a P. acnes fág genetikai felépítésének ismerete, annak egyszerűsége és igen korlátozott változatossága lehetővé teszi, hogy pattanások elleni terápiát fejlesszenek ki felhasználásával.

Az arc szennyezettségének mértéke nem befolyásolja a faggyúmirigy-túlműködés kialakulását. A pattanások létrejöttét ugyanis elsősorban a hormonok, a faggyútermelés, a bőr elszarusodásának menete, a bőr járulékos baktériumflórája és az esetleges bakteriális felülfertőződés együttesen határozzák meg. A betegség első lépéseként még csak mikroszkopikus, a bőr mélyében kiinduló elváltozásról van szó, amikor a kóros mértékű elszarusodás elzárja a faggyúmirigyek kivezetőcsövét.

Az előbbiekben leírt folyamat során kialakuló aknét megjelenése alapján a felszínes és a mély típusokba soroljuk. Az előbbi esetben a fehér (zárt) vagy fekete (nyitott) mitesszerek a jellemzőek, amelyek képződése során az elhalt hámsejtek a faggyúval összekeveredve – egy dugóhoz hasonlóan – eltömítik a faggyúmirigy kivezetőcsövét. Ez az elzáródás a bőr mélyébe zárja a faggyúból, elszarusodott hámból és baktériumokból álló együttest, amelyben a kórokozók a faggyút alkotóelemeire, vagyis zsírsavakra kezdik bontani. Az utóbbi folyamat miatt gyulladás, majd a mitesszereknél nagyobb méretű, vörös színű és érintésre gyakran fájdalmas pattanások jönnek létre.