Balszerencsének gondolták sokáig, ha valaki balkezesként jött a világra, és továbbra is vannak olyan helyek, országok, falvak, ahol még ma sem tudnak belenyugodni abba, ha balkezes születik a családba. Talán az is közrejátszik ebben, hogy a „bal” szó önmagában is mindig valami negatívumhoz kapcsolódik, gondoljunk csak a következő kifejezésekre: baleset, baljóslat, balsiker, balfácán. Ezek azt sugallják, hogy a bal eleve rosszat jelent. De valóban a szerencsétlenség bélyegét hordozza a balkezes? Hiszen a világ népességének 10-15 százaléka ehhez a kisebbséghez tartozik…

A téma igen hálás – mondja Kiss Erzsébet óvodapedagógus, aki egyben a Magyarországi Balkezesek Egyesületének az elnöke is.

Helyesebben hálás és hálátlan is, időszerű és időszerűtlen. Hogy miért?

Mert annak ellenére, hogy ma már tudjuk okát, ismerjük a hozzá kapcsolódó gondokat, mégis sok tévhit, hibás nézet van forgalomban a balkezességgel kapcsolatban.

 

Mi is a balkezesség?

Sokak hiedelmével ellentétben nem születési hiba, nem fogyatékosság, nem is rossz szokás, egyszerűen csak genetikai eltérés. Okozójának génjét már meg is találták a tudósok. Sokan foglalkoztak vele, és ma is sokan „gyártanak” különféle elméleteket, holott mára már egyértelműen kiderült, hogy többnyire öröklött tulajdonságról van szó, amely már a magzati korban kialakul, és a jobb agyfélteke dominanciáján alapszik. Az érintetteknek sokkal kevesebb gondot okoz a balkezesség, mint a környezetnek. Magam is balkezes vagyok, három gyermekem közül kettő szintén, felmenőim között is sokan azok. Tehát az öröklődéselmélet nálunk, a családban beigazolódott. Statisztikai adatok is bizonyítják, hogy ahol mindkét szülő balkezes, ott az esély 46 százalékos, hogy az utódok is azok lesznek.

Mi a gond a balkezességgel, miért kell mégis erről a témáról időről időre újra beszélni?

Mert sokan, sajnos szakemberek körében is, tévesen ítélik meg a balkezességet, a balkezesek helyzetét. Naponta hallani olyan óvodáról, gyermekintézményről, családról, ahol azon munkálkodnak, hogy a gyermeket leszoktassák a balkezességről. Hányszor halljuk, hogy a „szép kezeddel” egyél, „a másik kezeddel” fogd a játékot. De vannak ennél sokkal drasztikusabb eljárások is, mikor ütik a gyerek bal kezét, vagy hátrakötik, hogy étkezéskor, rajzoláskor, írás közben a jobb kezét használja. Pedig ma már elfogadott pedagógiai irányelv: az erőszakos átszoktatás tilos!

A mindenáron történő „korrigálás” rendkívül sokat árt. Ugyanis, ahogy Hámori József híres könyvében, Az agy aszimmetriái című műben kifejti: a bal kéz dominanciát örökletes és hormonális tényezők együttesen okozzák, már magzati korban eldől, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns – a balkezesek esetében ez a jobb agyfélteke.

Tehát az átszoktatásnak nincs értelme, az erőszakos megváltoztatás súlyos zavarokat okozhat, többek között dadogást, írási és olvasási problémákat, bizonytalanságot, agresszivitást, önbizalomhiányt. A pedagógusok sem ismerik széles körben a balkezesség anatómiáját.

Amikor 2005-ben létrehoztuk egyesületünket, elsősorban érdekvédelmi meggondolásból tettük, hiszen egy kevéssé szervezett kisebbségről van szó, amely nem képes kiállni önmagáért. De közben rájöttünk, hogy nagy szükség van a felvilágosító szóra, előadásokra, ezért oktatási, információs tevékenységet is folytatunk, ismertetjük a legújabb kutatási eredményeket, módszertani előadásokat tartunk.

Országszerte vannak rendezvényeink gyermekintézményekben, játszóházakban, különféle fórumokon. Mivel a balkezeseknek már nemzetközi világnapja is van, minden évben Gárdonyban tartunk találkozót és figyelemfelkeltő rendezvényt.

Úgy tűnik, hogy a balkezesség nem is annyira a balkezesek problémája, inkább a környezeté.

A többségi társadalom hajlamos elítélni, megbélyegezni mindazt, ami más, ami kilóg a sorból, eltér az átlagostól. Pedig a balkezesség nem kódolt szerencsétlenség, hiszen akár még előny is lehet. Sok balkezes hírességet ismer a történelem, főként a művészet világa. Leonardo, Michelangelo, Newton, Beethoven is ebbe a csoportba tartoztak mások között. De híres sportolókat is sorolhatnánk, a teniszben, a vízilabdában, az ökölvívásban kifejezetten előnyt jelenthet a balkezesség. Különféle logikai játékokban, számítógép-használatban kreativitásuk révén különösen ügyesek a balkezesek. Azt mondhatjuk, hogy önmagában a balkezesség – ha nem is jelent feltétlenül előnyt minden esetben – hátrányt sem. A balkezesek nem ügyetlenebbek és nem butábbak jobbkezes társaiknál.

Ha segítségre szorulnak, miben kell őket támogatni?

Mindenképpen az elfogadásban. Ugyanúgy kell tekinteni rájuk, akár a jobbkezes többségre. A segítség a mindennapokban ennek ellenére jól jön, ugyanis egy jobb kézre koncentráló világ módszertana és eszköztára nem veszi figyelembe a balkezes kisebbség szükségleteit.

A különféle használati eszközök, szerszámok mind a jobbkezesekre berendezett világ igényeit szolgálják.

Szerencsére ma már létezik internetes „balkezes bolt”, ahol lehet kapni az ollótól az írószerekig különféle balkezes eszközöket, amelyek megkönnyítik dolgukat a tanulásban, munkában.

Sok balkezes fokozottan érzékeny, esetleg éppen az őt ért megjegyzések, bántalmak miatt. Ezért otthon, a családban, és a gyermek közösségekben is fokozott figyelemmel, szeretettel kell foglalkozni velük, de semmiképpen nem megkülönböztetve balkezességük miatt.

És ha az elfogadás, a megértés általánossá válik, talán fel sem tűnik senkinek, hogy ki melyik kezével étkezik, alkot, dolgozik, akkor nem lesz téma a balkezesség.

A balkezesek világnapja minden év augusztus 13-án van.