Csodák márpedig igenis vannak! Ugyan ki merne kételkedni ebben? Ugye mindenkinek ismerősen cseng az, hogy a világ hét csodája?

Talán eszünkbe is jut ebből egy- kettő megnevezése? A hét gyönyörű ókori építményből sajnos mára már csak egy létezik, (Gízai Piramisok) mivel a többi építményt, vagy az idő vasfoga vagy a földrengések, háborúk tönkretették.

Mivel az idő pusztítása miatt mára már nem maradt belőlük fennmaradt látogatható építmény, ezért sokak szerint időszerű volt egy új lista felállítása. Így 2007-ben a hetek napján (07.07.07.) kihirdették a világ hét új csodáját. A bejelentést Portugália fővárosában, Lisszabonban tették meg.

Ismerkedjünk meg tehát az új csodákkal, melyek méltón örökölték ezt a nevet, és lehetővé teszik az emberiség számára, hogy nagyságukat az emlékezetekben, a továbbiakban is őrizni tudjuk majd:

1. Chichén Itzá – Mexikó

Maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. A toltékok honosították meg Kukulkán – a tollas kígyóisten – tiszteletét, harci szokásaikat és az emberáldozat rítusát, amelynek jeleit a város ma is magán viseli.
Chitchén Itzá a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A város egyedülálló építészeti rom-együttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége.

2. A Megváltó Krisztus szobra – Brazília

Jézust ábrázoló, kitárt karjaival keresztet formáló műalkotás a brazíliai Rio de Janeiróban.
A világ egyik legismertebb szobra, az egykori brazil főváros (1960-ig) és az ország jelképe. Az emlékmű teljes súlya kb. 1000 tonna, ebből a szobor 700 tonna, a szobor magassága 30 m. A Megváltó Krisztus szobra a 700 méter magas Púpon, azaz a tropikus Tijuca Erdei Nemzeti Parkban emelkedő Corcovado-hegyen áll.
A szobor Brazília leglátogatottabb műemléke: évente 1,8 millió turista keresi fel.

3. Machu Picchu – Cuzco, Peru

Az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Egy lépésre az égtől, az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Yupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek.
A város fél évszázadig virágzott, majd kb. 400 évig „pihent”, míg 1911-ben újra felfedezték. A város klasszikus inka stílusban épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek.

A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteltének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely, ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.

Machu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel, mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet. 1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította.

4. Petra – Jordánia

Romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális helyszíneinek egyike.

5. Tádzs Mahal – India

Az indiai Agrában található mauzóleum. 1631 és 1654 között építette a feljegyzések szerint 20 000 munkás.
Az épületet a XVII. században élt Sáh Dzsahán császár építette szeretett felesége Mumtaz Mahal halálakor. Mumtaz 14. gyermekének szülésébe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A történetírók szerint Mumtaz Mahal, 1612-ben tartott menyegzőjükön arra kérte férjét, hogy ha majd meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi. A legújabb ásatások szerint a császár mauzóleuma pontosan szemben állt volna a Tádzs Mahallal, fekete kövekből építették volna meg, azonban sohasem készült el. Az épület Ahmad Lahorit tervei alapján készült. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahoritot megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.

6. Colosseum – Olaszország

Az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak; 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható. “Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” – írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író.
Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.

7. Kínai Nagy Fal – Kína

Az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.

Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6.352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Shanhaiguan (Sanhajkuan) átjáró a Bohai-öböl (Pohaj-öböl) partján, legnyugatibb vége pedig a Jiayuguan (Csia Jü-kuan) átjárónál található Gansu (Kanszu) tartományban. Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták. Kína északnyugati területén, Xinjiang (Hszincsiang) közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a Nagyfal egy szakaszaként kell kezelni. A Nagyfal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri a 7.200 kilométert.

A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1932-es amerikai képregényből ered.

Láthatjuk tehát, hogy a világban számos – ember alkotta „csoda” létezik, és ha személyesen nem is tudjuk mindegyiket megtekinteni, talán a róluk készült képek egy kicsit kárpótolhatnak ebben bennünket.