Van aki elképzelni sem tudja a napját enélkül az ital nélkül, van aki csak kedvtelésből iszik belőle néha egy-két csészényivel, és van aki igazi ínyenc e területen és csak a különböző kávé specialitásokból csemegézik.

A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak.

Az örök kérdés viszont, hogy vajon egészséges vagy egészségtelen a kávéfogyasztás a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt és e kérdésben megoszlanak a vélemények.

Az elmúlt időben azonban egyre több tudományos kutatás szól a kávé egészséges mivolta mellett.
Persze mint mindenben másban, itt is valószínű nagyon sokat nyom a latban a mértékletesség.
Aki szereti és mértékkel issza, annak egészségre ártalmas hatása kevésbé fog jelentkezni mint azoknál akik mértéktelenül fogyasztják.

Szerencsére az ebben a témában kutatók vizsgálatai alapján folyamatosan új eredményekkel gazdagodhatunk. Egyre többet tudhatunk meg, hogy milyen pozitív és nem várt negatív hatásai vannak a kávénak a szervezetre, melyik kávéfajták a leginkább emészthetőek, és hogyan tehető az ital még egészségesebbé.

A vizsgálatok szerint a sötétre pörkölt szemekből készülő kávé könnyebb a gyomornak, mint a világos pörkölésű. Vizsgálatok alapján a sötét pörkölésű kávé alig indított el gyomorsavtermelést, míg a világos pörkölésű gyakran gyomorpanaszokat és gyomorégést idézett elő.

Emellett azt is megfigyelték, hogy a túlsúlyos emberek a rendszeres kávéfogyasztással súlyt vesztenek. Bár a szakértők arra még nem derítettek fényt, hogy ebben a folyamatban a hatóanyagok közül melyik játszik szerepet.

A kávénak a vizsgálatok alapján rengeteg pozitív hatása van: növekszik a koncentráció és a figyelem, a kávéfogyasztók kisebb eséllyel betegszenek meg vastagbélrákban, mellrákban, kettes típusú diabéteszben vagy Alzheimer-kórban. Japán kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy felére csökken a májrák veszélye azok körében, akik naponta isznak kávét.
Az asztmások számára pedig megkönnyíti a lélegzést. Például régóta ismert Skóciában, ahol az asztmásokat már 1859 óta koffeinnel gyógyítják. Az ismaingi kutatások most arra világítottak rá, hogy a napi legkevesebb három kávé 30 százalékkal csökkentheti az asztma kockázatát.

A kávé hatására nem csak „felpezsdül” az emberi agy, hanem több antioxidáns jut általa az emberi szervezetbe, mint bármi által, amit egy tipikus amerikai étrend tartalmaz – derült ki egy frissen közzétett kutatásból.

Az antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet.

Azonban a táplálkozási szakemberek álláspontja változatlan abban a tekintetben, hogy a túlzásba vitt kávézás idegessé tesz és a koleszterin-szintet is megnöveli.

A 18. században élt III. Gusztáv svéd király meg volt győződve arról, hogy napi egy csésze kávé fogyasztása halálos mennyiség.
A monda szerint III. Gusztáv ennek alátámasztására pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott. Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak, a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, míg végül közülük elsőként – 83 éves korában – a “teázó” halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert.

A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király – és követői – nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25 százalékkal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó.

A szakértők szerint nem igaz az sem, hogy a kávának vízhajtó hatása lenne. Ezért mítosz az is, hogy az eszpresszókávé mellé rendszerint felkínált kispohár vizet a vízhajtó hatás ellensúlyozására adják.
A víznek azonban egy jótékony hatása mégiscsak van, mégpedig az, hogy “szabaddá teszi” az ízlelőbimbókat, ezáltal fokozza a kávé élvezetét.

Német kutatók úgy foglaltak állást, hogy az egészséges ember számára a kávé semmifajta rizikót nem jelent. Nézetük szerint a kávét élvezni kell, és attól az egészségre nézve sokkal inkább pozitív, mint negatív hatásokat kell várni. Egyedül a terhes nőknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, továbbá az érzékeny gyomrúaknak kell a kávéfogyasztás terén némileg tartózkodóbbnak lenniük.

A kávéban található koffeinnek élénkítő hatása van. Ezért hozzájárulhat az álmatlansághoz. Érdemes tehát figyelembe venni az erre érzékenyebbeknél, hogy a koffeinnek van egy körülbelül 6 órás felezési ideje.
Néhány csésze reggelente rendben van, ám akik alvási problémákkal küzdenek, hagyják abba a kávézást legalább 6 órával lefekvés előtt.