Ebben az esztendőben is látványos kiállításokkal és programokkal, többek között Teleki László, Raoul Wallenberg, valamint Liszt Ferenc emlékét megidéző tárlatokkal várja közönségét a Magyar Nemzeti Múzeum.

Január végéig még látogatható az 1848-49-es szabadságharc utáni évtized egyik vezető politikusa rejtélyes halálának körülményeit kutató, Teleki László – az Országgyűlés halottja című kiállítás a Pollack-palota rotundájában – tájékoztatta az MTI-t a múzeum.

A gróf születésének 200. és halálának 150. évfordulója alkalmából október végén nyílt tárlat Teleki életpályáját, reformkori, 1848-49-es és emigrációs működését, öngyilkosságát, temetését és személyének egykori kultuszát mutatja be, míg az emlékkiállítás kísérőrendezvényein a korabeli bűnügyi helyszínelés technikájával is megismerkedhetnek a látogatók.

Idén emlékeznek világszerte Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójára. Az embermentő svéd diplomata emléke előtt tisztelgő 2012-es Wallenberg-emlékév egyik legfontosabb hazai helyszíneként a Nemzeti Múzeum ad otthont annak a svéd-magyar együttműködésben készülő emléktárlatnak, amelyet január 18. és február 12. között látogathat a közönség.

Raoul Wallenberg a második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. (Halála időpontja felől 2010-ben előkerült újabb dokumentumok kapcsán kérdések merültek fel, így elképzelhető, hogy az említettnél jóval később hunyt el.

A 2011-es Liszt-emlékév lezárásaként nyílik meg februárban az állandó történeti kiállításban a Liszt Ferenc-sarok. A új egység olyan egyedülálló műtárgyakat vonultat fel, mint Barabás Miklós híres Liszt-portréja, a művész ékkövekkel pompázó díszkardja vagy az a nevezetes, Broadwood márkájú zongorája, amely Ludwig van Beethoven hagyatékából jutott a Magyar rapszódiák szerzőjéhez.

Barabás Miklós: A 19. századi Magyarország tehetséges, tanult és keresett portréfestője, nemzetünk számos jeles egyéniségét megfestette.
A fényképezés megjelenése még nem jelentett konkurenciát számára, Magyarországon még a 20. század első harmadában is divat volt magas társadalmi pozíciót betöltő személyiségek megfestése.

Egyes életképeivel a kor hangulatát tükrözte (pld. Galambposta), mely csak tovább növelte népszerűségét. Az ö biedermeier stílusa, kivált a 19. század második felében, nem mérhető a haladottabb nyugati stílusokhoz, de ő itthon, az ővéi közt megfestette azt, amit szívesen fogadtak tőle, s szívesen fogadnak tőle az utódok is, hiszen saját nemzeti múltjuk jobb megismerését szolgálja.

Márciusban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében nyílik meg az MNM-ben a 30. Magyar sajtófotó kiállítás, a Magyar Újságírók Szövetségének hagyományos tárlata, melynek során a tavalyi év termésének legjavával, sok száz emlékezetes felvétellel találkozhat a közönség.

A Nemzeti Múzeum ebben az esztendőben is kiállítással vesz részt áprilisban a Tudományfesztivál, szeptemberben pedig a Szakrális Művészetek Hete programjában, végül nagyszabású régészeti tárlattal zárja az évet: a nagyberuházásokat (többek között autópálya-, áruház- vagy lakóparképítéseket) megelőző feltárások során felszínre kerülő kincsek válogatott gyűjteményével várja majd a múzeumba ellátogatókat.