Gázos téma – kínos vagy sem erről beszélni?

Egy ember hétköznapjában elő-elő fordul, hogy szervezetéből bélgáz távozik. Teljesen természetes dolog ez, mégsem hangoztatjuk. Persze nem is kell, hisz ez az a dolog, ami éppen úgy az intimitás területéhez tartozik, mint a nagydolog vagy nőknél azok a bizonyos napok. De mégis mi is a bélgáz és miért van az, hogy egyes ételek után megnövekedik a távozások sűrűsége?

A szellentés ugyan nem életveszélyes, de kellemetlen – és nagyon zavaró – tünet, főképp, ha túl gyakran történik. A bélgázok távozása normális élettani jelenség: egészséges felnőttel naponta akár tizenötször is előfordulhat, hogy a végbélnyíláson át fél-másfél liter bélgáz távozik.

A normális életfunkció azonban nem jelent társadalmilag elfogadottat. Vannak, akiknek még ez a mennyiség is kényelmetlen, másoknál, ráadásul az átlagosnál még sokkal több a bélgáz képződés. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a fenti mennyiségek átlagos mérések alapján lettek meghatározva, azonban a gáztermelés nem a normális bélflóra baktériumainak tulajdonsága.

A bélgázosság (flatulencia) a megnövekedett gáz jelenlétének érzése az emésztőtraktusban. A gyomorban vagy a tápcsatorna alsóbb részeiben nagyobb mennyiségű gáz gyűlhet össze. A fölösleges gáz a szájon (böfögés) vagy a végbélnyíláson távozik (ezt a köznyelv szellentésnek, az orvosi nyelv flatusnak hívja); illetve a tápcsatorna falán keresztül felszívódik a vérbe, majd a tüdőn keresztül kilégzésre kerül. Az emésztőrendszerben található baktériumok is lebontanak (metabolizálnak) egyes gázokat.

A levegő is gáz, ami a táplálékkal lenyelhető. Kis mennyiségű levegő lenyelése normális, egyes emberek azonban önkéntelenül is nagy mennyiséget nyelnek le (aerofágia), főleg, amikor szoronganak. A lenyelt levegő nagy része később böfögéssel távozik, a gyomorból csak kevés kerül át az emésztőrendszer többi részébe. Sok levegő lenyelése teltségérzetet, erőteljes böfögést okoz; vagy a levegő a végbélnyíláson át távozik.

Az emésztőrendszerben különféle módon egyéb gázok is termelődnek. A táplálék bakteriális lebontása során hidrogén, metán és szén-dioxid keletkezik, főleg bizonyos ételek, például babfélék és káposzta fogyasztása után. Azok, akiknél valamelyik cukrot lebontó enzim hiányzik, szintén nagy mennyiségű gázt termelnek az adott cukrot tartalmazó étel fogyasztásakor. Nagy mennyiségű gáz termelődhet laktáz-hiányban, trópusi sprue-ban és hasnyálmirigy-elégtelenségben is. Irritábilis bél szindrómában nem termelődik sok gáz, bár a normális mennyiségű gáz továbbítása megváltozhat. Szinte mindenkiben kialakul bizonyos fokú szélszorulás, aki sok fehérjét vagy gyümölcsöt eszik.

Fokozott gázképződést előidéző ételek:

• hüvelyesek (szárazbab, száraz borsó, szójabab, lencse)
• fejes káposzta, kelbimbó, savanyú káposzta, karfiol, karalábé, brokkoli, retek, hagyma, szilva, füge, mazsola, stb.
• tejcukortartalmú ételek
• cukoralkoholok: szorbit, xilit
• teljes kiőrlésű gabonafélék
• zsíros ételek

Ez utóbbiak elsősorban máj, illetve epeút betegségek fennállása esetén vezetnek fokozott gázképződéshez. A hüvelyesek fogyasztása után pedig azért jelentkezhet haspuffadás, mert olyan oligosacharidok, egyszerű cukrok, például: raffinoz, stachioz található bennük, amelyek alfa galaktozid kötést tartalmaznak, s ezt a kötést az emberi szervezet (alfa galaktozidáz hiányában) nem tudja elbontani. Ezért ezek az oligosacharidok emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok gázképződés közben bontják le őket.

Főzéssel, áztatással a gázképződést okozó anyagok mennyisége nem csökkenthető, a csíráztatás viszont elbontja a flatulencia faktorokat. Egyes gyümölcsök, pl. a szilva puffasztó hatása szorbit-tartalmával is magyarázható. A szorbit a vékonybélből csak lassan szívódik fel, s egy része a vastagbélbe jut, itt fermentálódik, és ennek a mellékterméke a gáz. Tejcukorérzékeny betegekben a fokozott gázképződés oka az, hogy a bontatlan tejcukor a vastagbélben bakteriális hasításnak esik áldozatul.

A fokozott gázképződés hátterében természetesen emésztési és/vagy felszívódási zavar is állhat. Ennek felderítése gasztroenterológus kompetenciája.

A vastagbélbe érkezve a táplálékot az ott élő ártalmatlan baktériumok bontják tovább, ami bizonyos gázok – szén-dioxid, hidrogén és metán felszabadulásával jár együtt. A bélgázok kellemetlen szagát általában a bennük lévő kén-hidrogén és egyéb kéntartalmú gázok okozzák. A rendkívül erős bélgáztermelés oka emésztési és felszívódási zavar lehet – például lisztérzékenység (coeliakia) miatt.

A panaszok megszüntetése érdekében döntő:

• a helytelen étkezési, nyelési szokások megváltoztatása, és a fokozott gázképződést kiváltó ételek elkerülése;
• ki kell zárni emésztési és/vagy felszívódási zavar fennállását;
• az étkezési és ivási szokások megváltoztatásával csökkentjük a levegő nyelését;
• nem javasoljuk szénsavas italok, levegőtartalmú ételek (habok) fogyasztását;
• kerülni kell a gázképződést okozó ételeket;
• ha a fokozott gázképződés oka tejcukor-érzékenység, a tolerancia mértékéig csökkenteni vagy kerülni kell a tejcukor tartalmú ételeket, vagy pótolni kell a hiányzó tejcukor bontó enzimet;
• evés után, fekvés, szunyókálás helyett kiadós sétát javaslunk, a mozgásszegény életmód gázürülést gátló tényező.

Tünetek:

• gyakori szellentés
• haspuffadás és kellemetlen érzés
• hasi görcsök, szélgörcs

Az étrend-kiegészítők hatása:

Ha ezek a panaszok nemcsak átmenetileg jelentkeznek, a tabletta vagy friss gyömbérreszelék formájában fogyasztott gyömbér (kevés zöld citrom levével keverve) nagyon hatásos általános emésztést segítő szer: az emésztőrendszert megnyugtatja és csökkenti a haspuffadást.

A gyömbér évezredek óta a világ szinte minden táján emésztési zavarok, enyhe gyomorrontás, puffadás, émelygés megszüntetésére is használják. Emésztésserkentő és étvágyjavító hatása van, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését, így segíti a nehéz, zsíros ételek emésztését, illetve mérsékli a bélgáz képződését, és hasgörcsök enyhítésében is hatásos.

Sok gyógynövény, például a borsmenta, a kömény, a fahéj és az ánizsmag szélhajtó hatású, és javítják az emésztési folyamatot azáltal, hogy kevesebb gáz képződik a belekben.

Hasonló tulajdonságúak a keserű gyógynövények – például az üröm és a tárnics -, amelyek serkentik az emésztőnedvek kiválasztódását.

A probiotikumok a vastagbélben élő „barátságos” baktériumok, amelyek segítenek a gáztermelő baktériumok számának csökkentésében. Bizonyos élelmiszerekben található emészthetetlen szénhidrátok, a fruktooligoszacharidok (FOS) kedveznek a „barátságos” baktériumok szaporodásának, ami gyakran magában is megoldja a szélgörcs, puffadás és más emésztési-panaszok okozta problémákat.

Tanácsok: Mit tehet még bélgáz esetén?

• Az ételt rágja meg alaposan, a nagy darabok félig emésztve kerülhetnek a vastagbélbe, és gáztermelődést indítanak el.
• Egyen lassan, mert ha gyorsan eszik, több levegőt nyel.
• A bélgázok túlzottan hosszú ideig való visszatartása veszélyes, és nagyon megterheli az emésztőrendszert.

Mielőtt a bélgáztermelés csökkentésére étrend-kiegészítőket kezdene szedni, néhány napra függessze fel a tejtermékek fogyasztását. Ha már ettől is jobban érzi magát, nagy valószínűséggel laktózintoleranciában szenved.Ez az európai lakosság 20-40-ára jellemző! Ha így van, jelentősen enyhítheti a tüneteket, ha a tejtermékeket más ételekkel együtt kis adagokban fogyasztja, vagy csökkentett laktóztartalmú termékeket fogyaszt.

Vigyázzon a kereskedelmi forgalomban kapható készítményekkel, mert szorbitol vagy xylitol édesítőt tartalmazhatnak, amelyek gyakran fokozzák a gáztermelést.

Az aperitifként fogyasztott campari és martini nem csupán édes ízű alkoholos ital: fehér ürmöt és tárnicsot is tartalmaznak, amelyek serkentik az emésztő nedvek termelődését a bélcsatornában.

Czuczor Gergely [1862. A magyar nyelv szótára] „fing”:
A végbélen kinyomuló s hangosan szétoszló szél.
[Jár, kel, mint fing a gatyában.]
[Elszédűlt, mint macska a fingásban.]