Ki ne ismerné azt az érzést amikor görcs áll a lábába? Vagy az éjszaka kellős közepén begörcsöl a lábán az izom? Ha nem is rendszeresen de biztos, hogy egyszer- kétszer már minden ember életében átélte ezt a kellemetlen tapasztalatot, ami akár igazán komoly fájdalmat is tud okozni.

De mi is az izomgörcs?
Az izomgörcs során az izomszövet tartósan összehúzódik, és elernyedésre nem, vagy csak hosszú idő elteltével képes.

Az izomgörcsök más-más módon jelentkeznek, a harántcsíkolt izom és a simaizom esetében.

Mi állhat az izomgörcs hátterében?

Az izomgörcs kialakulásának hátterében alapvetően az ionáramok egyensúlyának felborulása, illetve az izom tápanyag- és oxigénellátásának zavarai állnak. Leggyakoribb az izom túlterhelése következtében kialakuló izomgörcs, ami sportolás vagy hosszan tartó fizikai megterhelés hatására következik be.

A generalizált érszűkület (súlyos fokú érelmeszesedés, atherosclerosis), szintén az izomzat energia- és oxigénellátásának nehezítettsége miatt alakul ki. Ezen esetekben közös, hogy az izomnak több energiára és oxigénre lenne szükséges a működéshez, mint amennyi rendelkezésre áll. Előbbi esetben a túlzott megterhelés miatt, utóbbiban a vérerek szűkülete következtében kialakult, csökkent szállítókapacitás okozza a kellemetlen jelenséget.

Kálium-, magnézium-, kalciumszint is felelős lehet

A káliumszint megnövekedése is izomgörcshöz vezethet, amely inkább rángások formájában jelenik meg. Ez leginkább vesebetegeknél figyelhető meg, de a szervezet sav-bázis háztartásának felborulása, és a nagy kiterjedésű sejtkárosodással járó állapotok (nagy kiterjedésű lágyrészsérülések pl. trauma következtében, égés, kemoterápiás kezelés) is kiválthatják a tüneteket.

A szervezet kálciumhiánya is állhat görcsrohamok hátterében. Ez létrejöhet fehérjehiány talaján (nem kielégítő, egyoldalú táplálkozás, rosszul megválasztott diéta), a mellékpajzsmirigy alulműködése, a D-vitamin hiánya, a vese megbetegedései, illetve némely epilepszia elleni gyógyszer alkalmazása kapcsán.

A magnézium hiánya szintén izomgörcsöt okoz, leggyakrabban a lábikra területén. Ez egyoldalú táplálkozás, felszívódási zavarok, terhesség, cukorbetegség, pajzsmirigytúlműködés következtében alakulhat ki.

A magnézium és kálcium hiányához, ún. paraesthesiák is csatlakoznak, amelyek a végtagok és/vagy az arc izmainak területén jelentkező bizsergésben nyilvánulnak meg. Gyakori a kézujjak jellegzetes tartása, melyet őzfejtartásnak nevezünk.

Legjellemzőbb formái

Az izomgörcs esetében megkülönböztetünk tónusos, hosszabb ideig tartó görcsöket, valamint a rángásos görcsöket. A kétfajta összehúzódás görcsös rohamokban együtt szokott előfordulni. A görcsök lehetnek helyiek és általánosak.

A lábikragörcs tünetei

Egy bizonyos feszítő érzés gyorsan fájdalmas görcsbe rántja az egész lábikrát úgy, mintha egy láthatatlan erő próbálná elszakítani az izmokat.

A görcs ideje alatt nehéz mozgatni a lábat. Néhány perc elteltével az izmok összehúzódása enyhül, majd elmúlik, de továbbra is fennmarad egy kellemetlen érzés, amely levertséghez, könnyebb végtagfájdalomhoz hasonlítható.

 

A belső szervek – a gyomor-bélrendszer, légcső, hörgők, vese, húgyhólyag, ivarszervek, bő‘r, érfal – simaizomzatának összehúzó éles fájdalma akkor alakul ki, ha valamilyen akadály van jelen (pl. epekő‘ és vesekő), vagy sérülés éri a szervek falát pl. gyomorfekély vagy -gyulladás. Erő‘s fájdalommal jár a belek összehúzódása, ha a táplálék emésztése nem megfelelő‘, ha nagy mennyiségű bélgáz képző‘dik, ha a béltartalom felhígul és hasmenést okoz, vagy menstruációkor a méh simaizmainak összehúzódásakor. Epekő‘ vagy vesekő‘ esetén nagy fájdalommal járó görcs alakul ki, ami megakadályozhatja a kő‘ továbbhaladását és esetleges eltávozását is.

Kezelési lehetőségek

Érdemes figyelembe venni a kiváltó okot. Egyszerű esetben az izmok keringésének javításával, masszírozásával, mozgatásával estleg különböző izomlazító krémek alkalmazásával elősegíthetjük a görcsök mielőbbi elmúlását.

Az alábbi praktikák szintén megkönnyítik a görcs mielőbbi elmúlását:

• Megfogja lábujjait, és óvatosan húzza lábfejét a térde felé. Így az izmok összehúzódását kiváltó erővel ellentétes irányú húzóerőt idéz elő, amitől a görcs enyhülhet.
• Ugyanez a hatás érhető el, ha megpróbál járni vagy több lábhajlítást végez.
• Masszírozza óvatosan az összehúzódott izomzatot!

Természetes gyógymódok:

• Dörzsölje be borókapálinkával vagy egyéb aromás alkohollal (pl. francia pálinkával)!
• Vegyen egy nyugtató fürdőt rozmaring vagy fenyő (tűlevél) kivonattal!
• Fedje be a lábikrát langyos borogatással!
• Zuhanyozzon meleg vízben!

Simaizom

A simaizmok többnyire a vegetatív idegrendszer befolyása alatt állnak, de az idegrendszertől függetlenül is működhetnek; emberben a simaizmok nem irányíthatóak akaratlagosan. Feladatuk legfőképpen az üreges szervek összehúzása, szűkítése, bennük a nyomás növelése.

Néhány kiemelt szerep:
• a vérerek tágasságát szabályozzák, így felelősek a különböző szervek vérellátásáért és a vérnyomás szabályozásáért
• a méhfal simaizmának jelentős szerepe van a szülés során
• a bélcsatorna simaizma felelős a táplálék továbbításáért, és segíti az emésztést
• a húgyhólyag és epehólyag falának szintén meghatározó része a simaizmok rétege, melyek összehúzódva a vizelet- ill. epeürülést biztosítják
• a legtöbb záróizom (csőszerű szerveket gyűrűként lezáró szervek) is simaizomból épül fel, ezek szintén fontosak pl. a széklet- és vizeletürítés szabályozásában
• a hörgők is rendelkeznek simaizmokkal, melyek a légzést szabályozzák (összehúzódva gátolják a levegő áramlását a tüdőben)
• a szemben található izmok a pupillát és a szemlencsét mozgatják, s így a látást szabályozzák
• a középfül izmai a hallást szabályozzák, s védik a belső fület a túl intenzív hangok károsító hatásától
• a szőrmerevítő izmok szintén simaizmok
A simaizomszövet szorosan összefekvő, orsó alakú sejtekből épül fel.

Harántcsíkolt izom/Vázizom

A vázizmok, mint aktív mozgató szervek a csontokra hatnak, azokat egymáshoz közelítik vagy távolítják; azonkívül előfordulnak az érzékszervekben,(külső szemizmok) zsigerekben (garat- és gégeizmok), testüregek falát alkothatják (bordaközi izmok, hasizmok, medencefenék izmai), ill. egymástól elhatárolhatnak (rekeszizom).

Az izmok legnevezetesebb sajátsága az összehúzódó képesség, mely bizonyos ingerekre áll be; ez rendszerint a központi idegrendszerből indul ki, és a mozgató véglemezen keresztül tevődik át az izomra.

Az izmok – működésük akaratlagos befolyásolhatóságát tekintve – kétfélék: az akaratlagosan szabályozhatók és attól függetlenek, az előbbieket animális, az utóbbiakat vegetatív izmoknak nevezik.

A harántcsíkolt izom esetében akkor beszélünk izomgörcsről, ha az spontán, vagyis akarattól függetlenül alakul ki. Ezen összehúzódások legtöbbször igen erőteljesek, emiatt fájdalommal járnak, és hosszabb időn át fennmaradnak, akár az izomrostok szerkezetét is károsíthatják.