Az epehólyag betegségei

Epekőbetegség

Az epekövesség az epe leggyakoribb betegsége. Az epekövek a máj által elválasztott epét tároló epehólyagban és a közös epevezetékben képződhetnek. Az epeváladék vizet, epesavas sókat, lecitint, koleszterint és egyéb anyagokat tartalmaz, melyek a máj méregtelenítő funkciója során keletkeztek. Ha az epe összetétele megváltozik, belőle kövek csapódhatnak ki. Nagyságuk általában a homokszemnyitől a galambtojás nagyságig igen változatos.

Epeproblémák.

Ha az epe összetétele megváltozik, belőle kövek csapódhatnak ki. Nagyságuk általában a homokszemnyitől a galambtojás nagyságig igen változatos.

40 év felett, különösen nőknél, nagyon gyakori állapot. Míg 20 és 29 éves kor közötti populációnak csak 2,5%-ában mutatható ki betegség, a 60-65 éves lakosság körében gyakorisága 25% felett van. Átlagosan a magyar emberek 15%-ának fejlődik ki élete folyamán epeköve.

Az epehólyag a hasüregben elhelyezkedő szervünk, mely a máj által termelt epét raktározza, majd az epe az emésztés folyamán a hasnyálmirigy váladékával közös vezetéken keresztül jut a vékonybélbe.

Lehetséges okok:

Okai nem teljesen tisztázottak. Képződésüket elősegítik a többszörös epehólyag-gyulladás, az ún. epehólyag-megtöretés, mely miatt epepangás alakul ki, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, májzsugorodás, tartós vénás táplálás, és bizonyos gyomor-patkóbél fekély műtétek, de vélhetően örökletes tényezőknek is jelentős szerepük van, mert gyakori a családi halmozódás.

A magyar táplálkozási szokások mellett az epekő kialakulása arra hajlamos egyéneknél elkerülhetetlen.
A betegség gyakoriságának csökkentése főként a testsúly normalizálásával és koleszterinszegény “reformétrend” elterjedésével lehetséges, de megelőzése mai ismereteink szerint nem lehetséges.

Tünetei:

Az epekő-betegség, az esetek döntő többségében, tünetmentes, véletlenszerűen ismerik föl egyéb okból végzett röntgenvizsgálat, műtét, máskor csak boncolás során. Egyébként sokszor csak akkor fedezik föl, ha valamilyen tünet vagy szövődmény az epekő meglétét nyilvánvalóvá teszi. Az epekő tüneteket zsíros étkezéskor okoz, ilyenkor az epehólyag többszöri összehúzódásra kényszerül, hogy az epefolyadék a tápcsatornába ürülhessen, és ha bizonyos nagyságot elér, 8 mm-nél nagyobbra nő az átmérője, és ezért elzárja az epehólyag kivezetőcsövét és/vagy a közös epeelvezető csatornát (ductus choledochus). Az epehólyag kivezető csöve a közös elvezető csatornába nyílik, amelyen keresztül az epe a nyombélbe ürül.

Epehólyag.Az epehólyag elzáródása epegörcsben nyilvánul meg. Legjellemzőbb tünete a heves, görcsös jellegű, jobb bordaív alatti fájdalom, mely főként a jobb váll irányába sugárzik. A fájdalom percekkel az étkezés után jelentkezik, zsíros, nehéz ételek válthatják ki. A fájdalom lehet tompa vagy éles, késszúrásszerű is.
A görcsök ismétlődnek. Ha az el nem folyt epe elfertőződik, heveny epehólyag-gyulladás (cholecystitis acuta) alakul ki. Ilyenkor a fájdalomhoz magas láz és sárgaság is társul.

A közös elvezető csatorna elzáródása sárgaságban nyilvánul meg. Ha a pangó epe elfertőződik, epeelvezetőcső-gyulladás (cholangitis) alakul ki, mely minden esetben kórházi ellátást igénylő, életveszélyes állapot.

Ha a kő bekerül a hasnyálmirigy kivezető csövébe, heveny hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis acuta) jön létre, mely szintén életveszélyes betegség.

Az epeutak elzáródása esetén a vizelet sötét színűvé válik, a széklet pedig agyagszürke lesz. Először a szem ideghártyáján, majd a bőrfelület többi része sárga elszíneződést mutat (icterus). Gyakori társuló tünet a hányinger, hányás, belekben a gázok felszaporodása (meteorizmus).

Hogyan diagnosztizálható?

A tünetek csak az esetek mintegy harmadában jellegzetesek, és az epekövek az esetek 80%-ában nem okoznak panaszt, így a diagnózisra csaknem véletlen folytán kerül sor. A kő, különösen, ha meszes, azaz kalciumot tartalmaz, képalkotó eljárásokkal jól kimutatható. A legfontosabb diagnosztikus eszközök:

  • Hasi ultrahang-vizsgálat: Mivel ultrahang segítségével főként a folyadékkal telt képletek (pl. az epehólyag) vizsgálható kiválóan, a vizsgálat önmagában is elegendő lehet a kórisme felállítására.
  • Kontrasztanyag nélküli (“natív”) hasi röntgenvizsgálat a meszes köveket jól kimutatja.
  • Kétes esetben nagy felbontóképességű radiológiai vizsgálatok (CT, MRI) jöhetnek szóba.
  • ERCP (endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfia) során az epeutak és a hasnyálmirigy kivezető csövének kontrasztanyaggal történő feltöltése gyomortükrözés (gasztroszkópia) segítségével történik.
    Az eszközzel kisebb műtéteket is el lehet végezni, pl. a kivezető nyílásba szorult epekő könnyen eltávolítható.
  • Laboratóriumi vizsgálatok: A laboratóriumi vizsgálatokra egyéb betegségek kizárása miatt lehet szükség, mert az úgynevezett direkt és indirekt bilirubin vérszint, valamint a vizeletben a direkt bilirubin kimutatásával a sárgaságok alaptípusai jól elkülöníthetők egymástól.

Kezelése:

A tünetmentes epekő nem igényel kezelést, de a diagnosztizált epekőbetegséget csak panasz után ismerjük fel.

A modern technika forradalmasította az epekőbetegség gyógyítását is. Általánosságban elmondható, hogy hagyományos műtétre csak szövődményes esetekben van szükség.

A hagyományos epehólyag-eltávolító műtét meglehetősen megterhelő volt és a beteg felépülése heteket vett igénybe. Ennek megfelelően a műtét szövődményei is gyakoriak és sokszor súlyosak voltak.

A laparoszkópiás kolecisztektómia hasi tükrözés során történő epehólyag-eltávolítást jelent, mely műtétet világszerte a nyolcvanas években vezették be. Ma főként tüneteket okozó epekőbetegségek eseteiben használják. Az amerikai kórházakban, szövődménymentes esetben, egy napos kórházi tartózkodást elegendőnek tartanak a beavatkozás elvégzéséhez. A honi ellátás ennél még konzervatívabb. Fontos, hogy az epehólyag eltávolítása a kivezetőcsővel együtt történjék, mert a túl hosszúra hagyott “kacs” újabb epekő kialakulására ad lehetőséget. Gyakorlott kezekben a szövődmények gyakorisága nem éri el az 1%-ot.

Az epekő-betegség megnyugtató gyógyítását a hólyag eltávolítása jelenti, ellenkező esetben a kő kiújulásának nagy a valószínűsége. A műtét előtt és után az orvos diétát rendel el, antibiotikumot rendel a betegnek.

Az epehólyag (koleciszta) sebészi eltávolítását kolecisztektómiának nevezik. Két fő típusa létezik, a nyílt és a laparoszkópos műtét.

Epekő műtét.

A nyílt műtét során az anatómiailag a máj alatt elhelyezkedő epehólyagot a jobb oldali bordaív alatt, vagy a hasfal középvonalában ejtett metszésből közelítik meg. Manapság az esetek döntő részében az apró metszéseket igénylő laparoszkópos műtétet végzik, hiszen ez gyorsabb gyógyulással jár. Az epehólyag-eltávolítása legtöbbször epekövesség (kolelitiázis), vagy epehólyag-gyulladás esetén válik szükségessé.

A laparoszkópos műtét során először egy apró, egy centiméter körüli metszésből feltöltik a hasüreget szén-dioxiddal, hogy az egyébként szorosan egymáshoz fekvő hasi részek között a műtéthez kellő tér álljon rendelkezésre. Ezután ugyanazon nyíláson át egy kamerával felszerelt hosszú, keskeny hengeres csövet juttatnak a hasüregbe, amely lehetővé teszi a hasüregi szervek képi megjelenítését.

Az orvosok a kamera által a hasüreg szerveiről szolgáltatott képet monitoron figyelik. Három másik kicsiny metszést ejtenek a hasfalon, ezeken át műtéti eszközöket juttatnak a hasüregbe. A máj alsó felszínén felkeresik az epehólyagot, majd fogóeszköz, speciális diatermiás kés (vagy lézer) segítségével eltávolítják azt, miközben ügyelnek arra, hogy az epehólyaghoz futó ereket és az epevezetéket – még azok átvágása előtt – szorosan lekössék, vagy speciális kapcsokkal zárják.

Esetenként az epehólyag tartalmát egy eszköz segítségével leszívják, ez után már el lehet távolítani azt az egyik hasfali seben keresztül.

A modern műtéti beavatkozások segítségével a teljes gyógyulás aránya 99%. Szövődményes esetekben (cholecystitis, cholangitis, pancreatitis, perforáció okozta diffúz hashártya-gyulladás, epehólyagrák, stb) a gyógyulási esélyeket a szövődmények határozzák meg.

Mikor kezelhető gyógyszeresen?

Gyulladás gyanúja esetén olyan antibiotikumok használatára kényszerülünk, amelyek hatékonyak a bélbaktériumokkal szemben.

Epesavas sók szájon át adagolva feloldhatják a követ, de a siker csak legalább két éven át végzett kezeléstől várható. Ezekkel a gyógyszerekkel (chenediol, ursodiol) legfeljebb az esetek 40%-ában várható teljes gyógyulás, és a kezelés abbahagyását követően gyakori a kiújulás. Ráadásul csak a koleszterinkövek ellen vethetők be.

Próbálkoztak hasfalon keresztül, egyenesen az epehólyagba vezetett katéter segítségével történő kőoldással, de az eredmények és a beavatkozás fokozott kockázata miatt nem terjedtek el széles körben.

Kőzúzás:

Az elektrohidraulikus shockhullámmal történő kőzúzás (ESWL = electrohydraulic shock wave lithotripsy) hatékonyan roppantja össze a köveket. A módszer nem alkalmazható abban az esetben, ha több apró kő van jelen, a kő túl nagy, vagy gyulladásos folyamat gyanúja merült fel.

Az epehólyag gyulladás

Epegörcs.Az epehólyag-gyulladás lázzal, görcsös jobb felhasi fájdalommal jár, mely a hátba, a jobb lapockába sugározhat. Gyakran előfordul hányinger, hányás is. Enyhe sárgaság epehólyag-gyulladásban is kialakulthat, de ennek fokozódása mindenképpen epeelfolyási zavart jelez.

Laboratoriumi eltérések utalnak a gyulladásos folyamatra (magasabb fehérvérsejt és CRP érték), emellett az epeúti elzáródásra jellegzetes alkalikus foszfatáz (AP) és gamma-glutamil-transzpeptidáz (GGT) érték emelkedése várható. Ha epeelfolyási akadály is van, az epefesték (bilirubin) vérszintje is emelkedik.

Elsőként választandó műszeres vizsgálat a hasi ultrahang, melynek mind érzékenysége, mind specificitása nagyon jó epehólyag-gyulladás tekintetében.

Vastagabb falú epehólyag, esetleg gyulladásos folyadékgyülem megjelenése utal a betegségre. Emellett a hajlamosító, kiváltó tényezőkről is felvilágosítást kaphatunk.

Lehetséges szövődmények:

Epeúti kövesség (choledocholithiasis): a közös epevezetékbe jutó kövek elzáródást, epepangást, epeúti fertőzést (cholangitis) okozhatnak. Az epeelfolyás megoldása sürgős, ez ERCP (endoszkópos retrográd cholecystopancreatographia) segítségével történhet.

A vizsgálat során szájon keresztül endoszkópot vezetnek a patkóbélbe az epeutak beszájadzásáig, majd a közös epevezeték kanülálása után kontrasztanyagot fecskendeznek be, mely kirajzolja az elzáródás helyét, ami röntgen-képerősítő alatt jól látható. A vizsgálat során lehetőség van a diagnosztizált kövek eltávolítására, szűkületek tágítására, áthidalására is.

Epehólyag-fal átfúródása (perforatio): a gyulladás fokozódása során az epehólyag fala kilyukadhat, ez azonnal műtéti indikációt, akut hasi katasztrófát eredményez.

Diéta epekövesség esetén:

Az epekőképződést a túlzott zsírbevitel, valamint a csökkent élelmi rostfogyasztás segíti elő, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása viszont véd az epekőképződéssel szemben.

A túlzott zsírbevitel elősegíti az epekő kialakulásának esélyét. Napi 40-60 g zsír fogyasztása, illetve napi 25 g élelmi rost bevitele az ideális a megelőzés szempontjából (ideális testsúly esetén).

A napi táplálékot többszöri, kisebb adagú étkezéssel fogyasszuk el. Ideális a napi négyszeri-ötszöri étkezés.

Nehezen emészthetők az éretlen gyümölcsök, a szárazhüvelyesek. Gyakran okoznak panaszt a kelt tésztafélék.

Csökkentsük a fűszerezést! A pirított hagyma, az erős, csípős fűszerek használatának mérséklése a cél.

Gyógytea.Gyógyteák fogyasztása:

Megelőzés céjára fogyaszthatunk az erre a célra összeállított teakeverékeket kúra szerűen alkalmazva.

Epekő-megelőzésre és a máj védelmére az alábbi teakeverék ajánlható:

30 g darált máriatövis, 20 g gyermekláncfű-gyökér és -levél, 20 g csalánlevél és 10 g nyírfalevél keverékéből két púpozott teáskanállal tegyél egynegyed liter forró vízbe, majd tíz percig hagyd állni. Reggeli után vagy helyett, valamint este, lefekvés előtt kúraszerűen, legalább három hétig igyad.

Máj- és epebántalmakra hatásos az articsóka, a feketeretek és a cékla leve.

A zab igen sok könnyen oldódó ballasztanyagot tartalmaz, ezért kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet, és megköti a felesleges epesavakat a bélben. Naponta háromszor egyél egy-egy kanál zabkorpát.

A máj- és epebántalmak klasszikus gyógynövényei közé tartozik a máriatövis és az articsóka. Manapság általában kapszula formájában alkalmazzák őket.

A máriatövis esetében megállapították, hogy a legfontosabb hatóanyaga, a silymarin a hagyományos módon főzött teában nem oldódik ki megfelelő mennyiségben. Ez az értékes keserűanyag segíti a sérült májsejtek regenerálódását, és növeli a káros anyagok iránti ellenálló-képességedet.

Aktiválja az epeváladék termelését, és ezáltal az emésztési bántalmakat is megszüntetheti. A klinikai orvoslás a máriatövis-kivonatot – részben egyéb hatóanyagokkal kombinálva – a máj alkohol, méreganyagok és gyógyszer okozta megterhelése, továbbá gyulladásos májbetegségek és májzsugor esetén alkalmazza.

Valamint érdemes az erre a célra használatos, sokak által kipróbált és bevált Máj-és epehólyag tisztító kúrát legalább 1 évben egyszer megcsinálni.

(Az emberi test – A máj című cikkünkben megtalálható a kúra leírása)

Amire érdemes figyelni:

Minden epehólyagműtéten átesett egyén fogyaszthat kenyérféléket, zsírszegény kekszeket, zsírszegény tejtermékeket, búzadarát, rizst, érett gyümölcsöt. A tej fogyasztása önmagában nem tanácsos, alapanyagként azonban felhasználható. Ha valamely gyümölcs nyersen fogyasztva panaszt okoz, akkor meg kell reszelni, vagy kompótot kell belőle készíteni, mert így könnyebben emészthetővé válik.

Szigorúan kerülni kell a magas zsírtartalmú élelmiszerek (szalonna, tepertő, tejszín, zsíros sajtok), kelt tésztaféleségek, éretlen gyümölcsök, szárazhüvelyesek, magas rosttartalmú és illóolajban gazdag főzelékfélék (kelkáposzta, fejes káposzta) fogyasztását. Csökkenteni kell a fűszerezés mértékét is. Főként a csípős paprika, erős fűszerpaprika, chili, fekete bors, pirított vöröshagyma okozhat panaszokat.

Epekövek.

Az epeköveknek három fő tipusa van, a koleszterin, pigment és kevert kő.
A kövek 80 %- a koleszterin és vegyes kő, 20 % pigment, mely Ca- bilirubinátból és más kalcium- sókból tevődik össze. Statisztikai adatok szerint évente az USA-ban egymillió új epeköves esetet észlelnek. Gyakoribb az előfordulása e elhizás, diabetes, ileumbetegség, terhesség esetén, valamint oralis fogamzásgátlók szedése, hyperlipidaemia és cirrhosis kapcsán is. A nők / férfiak aránya: négy az egyhez.

Forrás: webbeteg.hu, hazipatika.com,
Kép: ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá:



Értesítést kérek a hozzászólásokról email-ben. Feliratkozhatsz anélkül is, hogy hozzászólnál.


Feliratkozásaid kezelése