Az emlőrák

Az emlő a bőrhám származéka, zsírból, kötőszövetből és mirigyszövetből áll. Daganatai lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak egyaránt.

Emlőrák.

Az emlőben tapintott csomók legnagyobb része jóindulatú, ugyanakkor biztonsággal csak szakorvosi vizsgálattal lehet csak eldönteni, hogy szükséges-e a kezelés vagy nincs ok az aggodalomra.

Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, mégpedig a menstruáció utáni héten, mivel a hormonális állapot miatt ilyenkor a leginkább felismerhetők az esetleges elváltozások.

Az emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Minden tizenkettedik nőnek esélye van arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. Az esetek jelentős hányadában 50 éves kor felett fordul elő, de harminc éves kor után is megjelenhet. Férfiaknál is előfordulhat. Náluk jóval ritkább, de gyorsabb lefolyású, rosszabb indulatú.

Az emlőrák eredményes kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen korán kerül felfedezésre a daganat. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres önvizsgálat jelentőségét, és a szűrővizsgálatok (mammográfia) fontosságát. A korai stádiumban felismert daganat ugyanis jó eséllyel gyógyítható, elhanyagolt esetben viszont nagyon kicsi a gyógyulás valószínűsége.

Fontos azonban tudni, hogy az önvizsgálat nem helyettesíti, csak kiegészíti a mammográfiás szűrővizsgálatot. A mammográfia segítségével átlagosan két évvel hamarabb felismerhetővé válik az emlőcarcinoma, mint tapintással, a korai diagnózis és kezelés pedig a túlélés szempontjából elengedhetetlen.

A mellek méretének változása

Az önvizsgálatot az emlők megtekintésével érdemes kezdeni. Elsőként figyelje meg, hogy az előző, a menstruációs ciklus hasonló időszakában elvégzett megtekintéshez képest van-e valamilyen változás az emlők méretében, körvonalában, a mellbimbók elhelyezkedésében? A kérdésekre a választ feltartott és leengedett karok mellett is meg kell adni!

A mellek váladékozása

Másodszor azt figyelje meg, hogy a mellbimbó nem váladékozik-e? Az emlőbimbóból észlelt spontán váladékozás alapesetben szintén gyanús, ám természetesen kivételt képez a terhesség és a szoptatás időszaka, amikor ez normálisnak tekinthető.
Ha Ön nem várandós vagy szoptatós anya, a váladékozás kapcsán a következő dolgokra figyeljen:

Milyen a váladék jellege? Áttetsző, véres, esetleg bűzös?
Csak az egyik, vagy mindkét emlőnél tapasztalható?
A váladék magától, vagy csak az emlő nyomására ürül ki?
Ha csak nyomás hatására jelentkezik, fontos lehet, hogy az emlő meghatározott területének összenyomása eredményezi vagy az emlő bármely területéé?
A váladék időbeli megjelenése összefügg-e a menstruáció időpontjával?
Szoptatás során, főként a kezdeti időszakban, nagy mennyiségű tej termelődése vagy rosszul szopó kisbaba esetén az emlőben maradt tej pangani kezd, amely gyulladást idéz elő, a gyulladt területnek megfelelően a beteg nagyfokú fájdalmat panaszol, a bőr kipirosodik, gyakran magas láz jelentkezik.

Emlőrák.

Kialakulásának lehetséges okai:

Azok a nők, akiknek a családjában (nagymama, édesanya, leánytestvér) előfordult mellrák, veszélyeztetettebbek, mint akiknek a családjában nem fordult elő. A genetikai háttér ezen esetekben a BRCA1 és a BRCA2 gének dominánsan átörökíthető mutációjára vezethető vissza. A genetikailag kódolt esetek jellemzően fiatal korban – 40 év alatt – fordulnak elő.

Az emlőrák további genetikai rizikófaktora a HER2 gén rendellenessége. A gén egy fehérjét, a Her-2-t kódolja, mely nem más, mint a hámsejtek felszínén lévő, ún. humán epidermális (hám eredetű) növekedési faktor 2-es típusú receptora, innen a rövidítés. Ez a gén a hámeredetű sejtek növekedését és fejlődését szabályozza. Az emlő tejtermelésért és elvezetésért felelős szöveteiben is számos ilyen sejt van, melyek magjában normálisan két darab HER2-gén található. Ha azonban a HER2-génből túl sok van, a sejtek felszínén jóval több HER2-fehérje jelenik meg, a sejt fogékonyabb lesz a növekedési faktorokra, így gyorsabban nő és osztódik, nagyobb az esélye a daganatos sejtburjánzásnak. A HER2-pozitív betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki távoli áttétek, kiújulások.

Kockázati tényezőt jelent, ha a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött, ha a változókor 55 éves kor után jelentkezett, ha a nő soha nem szült, vagy első terhességét 30 éves kora felett hordta ki.

A masztopátia nyomán kialakult emlőrák keletkezésében feltétlenül szerepe van az ösztrogén hormonoknak.
A szervezetben létrejött magas ösztrogénszint legtöbbször cikluszavarra, az ovuláció elmaradásának hiányára vezethető vissza. A tüszőrepedés elmaradása esetén nem keletkezik sárgatest, a ciklus során csak ösztrogének termelődnek, de progeszteron nem. Az emlőrák ezen formájára hajlamosítanak a vérzési rendellenességek. Ezeket, különösen változókor körül, gondozni kell. A változókor körüli asszonyoknál általában ösztrogénfüggő daganatok jelentkeznek. Az időskori emlőrákok nem hormonfüggőek, így hormonkezelésre már nem reagálnak.

Tünetei:

A legjellemzőbb tünet, hogy csomó tapintható az emlőben. Az esetek 80%-ában azonban ez nem jelent rosszindulatú elváltozást. A mellrák tüneteire általában jellemző, hogy a daganatos emlő alakja és mérete megváltozik. Az emlőből váladék távozhat. Ha a daganat bőrrel történő összekapaszkodása behúzódásokat okoz, az emlőbimbót befelé fordítja, és helyzetét úgy rögzíti. Később a bőr kifekélyesedik.

A fájdalom nem jellemző, korai szakaszban csak az esetek kb. 10%-ában jelentkezik. Legfontosabb az idegentest-érzés, a tapintható, jellegzetes szövettöbblet. A bőrfelszín egyenetlensége, behúzódása, kidudorodása, kifekélyesedése, és a duzzadt, kanyargós vénák megjelenése az emlőn szintén intő jelek.

Késői stádiumában a tüneteket főként az áttétek produkálják. A csontáttétek fájdalmas törésekkel járnak. A tüdő áttétei fokozódó légzési és keringési elégtelenséget váltanak ki. A tüdőbetegség előrehaladását fel-fellobbanó gyulladások, fertőzések siettetik.

Emlőrák.

Az emlő jóindulatú daganatai:

A fibroadenoma az emlő kötőszövetes daganata. Egyszeres, alapjáról elmozdítható, kerekded, rugalmas, gumitapintatú, fájdalmatlan csomó, melynek egyszerű sebészi eltávolítása teljes gyógyulást eredményez.

A papilloma az emlő laphám eredetű, általában a tejelvezető csatornákból kiinduló jóindulatú daganata, de rosszindulatúvá fajulhat. Legjellegzetesebb tünete a „vérző emlőbimbó”.

A fibrocisztás emlőbetegség („masztopátia”) nem valódi daganat. Az ovuláció rendszeres elmaradása következtében, a szervezet egyoldalú ösztrogén terhelésének hatására kialakuló ciszták jellemzik, melyeket a kötőszövet felhalmozódása kísér. Az ösztrogén ugyanis serkenti a sejtek osztódását. Az elváltozás rugalmas tapintatú, elmozdítható, többszörös, fájdalmas csomók formájában mutatkozik meg. Az esetek 2-3%-ában rákká fajulhat. Az emlőrákok 70%-a előzetesen fennálló masztopátia nyomán alakul ki.

Emlőrák.

Az emlő rosszindulatú daganatai:

Az emlőrák általában a mirigyekből (lobularis carcinoma) vagy a tejelvezető csatornákból (ductalis carcinoma) indul ki, mely kezdetben helyben nő, majd a nyirokerekbe és a vérkeringésbe betörve áttéteket adhat, leggyakrabban a hónalji, mellkasi, nyaki nyirokcsomókba, a tüdőbe, májba, csontokba és az ellenoldali emlőbe.

A papilloma vírusos eredetű laphám-daganat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az emlőrák többnyire fájdalmatlan, sőt, minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy megjelenése rosszindulatú daganatra utal.
Éppen ez a fájdalmatlanság az, ami a betegeket megtéveszti és ami miatt sokszor hónapokkal, évekkel a csomó észlelése után fordulnak orvoshoz, gyakran már csak akkor, mikor a daganat jelentős nagyságot ért el, és az emlő bőre kisebesedett.

A mellrák diagnózisának alapja a szövettani mintavétel. Pozitív, azaz daganatos területet tartalmazó minta hiányában nem mondható ki teljes bizonyossággal a mellrák diagnózisa.

A fizikális vagy a mammográfiás vizsgálattal a daganatra gyanús területeket határozzák meg, ahonnan aztán a szövettani mintavétel történik.

A szövettani mintavétel, az ún. biopszia során, egy hosszú tűvel a bőrön keresztül közvetlenül az előzőleg a képalkotó vizsgálatokkal meghatározott, gyanús területekből veszik a mintát. A vizsgálat kisméretű daganatra gyanús területek jelenléte esetén, ultrahangos ellenőrzés mellett történik, mivel ultrahang készülék segítségével, a tűnek az útja mindvégig követhető, így a tű pontosabban irányítható.

Amennyiben a biopszia során nyert minta laboratóriumi mikroszkópos feldolgozása során a rosszindulatú daganat jelenléte bebizonyosodik, abban az esetben a diagnózis biztosan felállítható.

A kivizsgálás folyamán vérvételre és egyéb képalkotó eljárások elvégzésére is sor kerül, melyek segítségével tisztázható a beteg általános állapota, illetve a szükség szerint elvégzett röntgen-, ultrahang (UH), computertomoraphiás (CT), mágneses rezonanciás (MR) és izotópos (PET, SPECT) vizsgálatok igazolhatják az áttétek jelenlétét, segítségükkel azok pontos elhelyezkedése és mérete, a környezetükhöz való viszonya (azzal összekapaszkodott-e vagy sem) is meghatározható.

Kezelés:

Az emlőrák kezelésében a műtétet, a besugárzást, a citosztatikus és hormonkezelést többnyire egymással kombinálva alkalmazzák, s ahol lehetőség van rá, célzott gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.

A műtét, mely szinte mindig szükséges, szorítkozhat a daganat eltávolítására (excízió). Máskor az emlőt egészében távolítják el (egyszerű masztektómia). Nagyobb biztonságot nyújt a kiterjesztett masztektómia. Ennek során nemcsak az emlőt, hanem a külső mellkasi izmokat és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják. Természetesen valamennyi eltávolított szövet szövettani vizsgálatra kerül, így a daganat fajtája és stádiuma precízebben pontosítható.

A sugárkezelésre minden esetben szükség van, ha emlőmegtartó műtétet végeztek. A 25 alkalommal végzett eljárás célja, hogy megakadályozza a helyi és a műtéti hegben jelentkező áttétek kialakulását, de segíti a távoli áttétképződés megelőzését is. Legkellemetlenebb mellékhatása, hogy a besugárzott területen a bőr gyulladttá válik, megkeményedik, a mell megkisebbedik. Ezek az elváltozások a kezelés befejezése után elmúlhatnak.

Gyógyszeres kezelés:

Valamennyi stádiumban fontos a sejtszóródás megelőzésében és az esetleges áttétek elpusztításában.

Gyógyulási esélyek:

A teljes és végleges gyógyulás arányait felmérni nem lehetséges, ezért nemzetközileg is elfogadott, hogy a betegség prognózisát az 5 éves túlélés százalékos aránya alapján határozzuk meg. Általánosságban elmondható, hogy a prognózis függ a stádiumtól, a rosszindulatúság fokától, a daganat hormonérzékenységétől, a beteg terápiával szembeni toleranciájától. Valódi gyógyulás az operálható esetektől várható.

A női mell alapvető funkciója a tejtermelés, tehát az újszülött gyermek táplálása. Másodlagos nemi szervként fontos szerepe van a szexualitásban is. Két részből áll: mirigyszövet és támasztószövet.
A mirigyszövetnek köszönhető a tejtermelődés, a támasztószövet pedig az emlők formáját és méretét adja.

Emlőrák.

A jóindulatú emlődaganatok

A melldaganatok nagyobb része, több mint kétharmada jóindulatú elváltozás.

Fibroadenoma

A 30 év alatti nők körében a leggyakrabban előforduló elváltozás. Méretét tekintve 5 cm-nél kisebb, tömött tapintatú, jól körülhatárolt, rugalmas – az emlő bőre alatt elmozdítható –, fájdalmatlan göb. Több csomó is előfordulhat egyszerre, és akár mindkét mellben. A rosszindulatú daganattól eltérően erre nem jellemző, hogy a környezetével összekapaszkodna. Szövettanilag kötő- és mirigyszövetből álló tumor.

A klinikai kép mellett, a biztos diagnózisához mindenképp szövettani vizsgálatra van szükség. Kezelése leggyakrabban műtéti kimetszéssel történik. Fiatal lányok esetében a műtét elkerülhető, ha a tumor kicsi, és a diagnózis megalapozott. Ekkor elegendő a rendszeres orvosi ellenőrzés, vagyis ultrahangos vizsgálattal nyomon követhető a csomók változása. Ha mindkét emlő göbös, és még a menstruációs ciklus is szabálytalan, kezelésére hormonterápia alkalmazható. 35 éves kor után azonban minden hasonló elváltozást el kell távolítani.

Phylloid tumor

Óriásira nőtt fibroadenoma, amely inkább idősebb korban, főleg menopausa előtti időszakban jelentkezik. Jelentőségét az adja, hogy legtöbbször szövettanilag jóindulatú, de rosszindulatú daganat is kialakulhat belőle. Éppen ezért a kezelése, az ép szövetben szélesen vezetett kimetszéssel történik.

Nem szükséges a hónalji nyirokcsomók eltávolítása abban az esetben sem, ha rákos sejteket fedeznek fel benne. Ennek az az oka, hogy nem a nyirokkeringésen, hanem inkább a vérkeringésen keresztül ad áttétet. A csomó kimetszése után szükséges a rendszeres kontrollvizsgálat, mert gyakran kiújulhat.

Emlőtályog

Főleg a szoptatás ideje alatt megjelenő elváltozás. Hátterében az elzáródott tejmirigy vagy tejcsatorna gyulladásos folyamata áll. A tályog felett az emlő bőre vörös, duzzadt és eléggé fájdalmas.

Legtöbbször következmények nélkül gyógyítható, de ha nem megfelelően kezelik, akár súlyos következményei is lehetnek. Ezért szükséges, hogy minél hamarabb a tályogot sebészileg megnyissák, és a genny kiürüljön. A műtéti beavatkozás mellett elengedhetetlen az antibiotikumos terápia.

Emlőciszta

A folyadékkal telt tömlők mérete igen változó lehet: a mikroszkopikustól a jól tapinthatóig. Főként 35 éves kor után jelentkezik, de a menopauzát követően csökken a gyakorisága. Előfordulhat mindkét mellben is, lehet egyszeres vagy többszörös az elváltozás.

Az emlőciszta kezelése többnyire a benne lévő folyadékgyülem leszívásával történhet, amelyből sejttani vizsgálat elvégzése szükséges. Gyakran spontán felszívódik, de újra kialakulhat, ezért érdemes az ultrahangos ellenőrzés.

Intraductalis papilloma

Az első szembetűnő tünete, az emlőbimbó tejszerű vagy véres váladékozása. Mérete általában 1 cm-nél kisebb és a bimbóudvar alatt helyezkedik el, ezért gyakran nem tapintható. Diagnózis felállításához – a váladék vizsgálata mellett – a daganat szövettani vizsgálata is szükséges. Ezért a legfontosabb az elváltozás kimetszése, mivel a váladékozás a rosszindulatú daganatok egyik jellegzetes tünete.

Adenosis sclerotisans

A mammográfiás vizsgálat alapján gyakran összetévesztik egy rosszindulatú emlődaganattal, az intraductalis carcinomával, mivel mindkettőre jellemző, hogy mészlerakódást tartalmazhatnak. Ezért csak a szövettani kép ad biztos diagnózist. Ha bebizonyul a jóindulatúsága, akkor nem szükséges sebészi beavatkozás.

Az önvizsgálat lépései:

Emlőrák.

Az emlők önvizsgálatához először azt kell megtanulnia, milyen az egészséges emlőinek tapintata. Ezért az önvizsgálatot még egészséges állapotban kell megtanulni.

Megtekintés:

Vetkőzzön le derékig, és erős fényben álljon a tükör elé. Figyelje meg, van-e valamilyen szokatlan jelenség (pl. az emlő méretének megváltozása, felszíni egyenetlenségek, behúzódások, vizenyő, fekély, befordult emlőbimbó, stb.). A két emlő normálisan sem teljesen egyforma, ezért fontos megtanulnia emlőinek egészséges alakját is. Meg kell nézni, nincs-e váladékozás valamelyik emlőbimbóból, akár spontán, akár nyomásra. Figyelmesen meg kell vizsgálni, hogy nincs-e változás a vénák lefutásában, kidudorodásában.

A megtekintést először lógatott, majd magasra emelt karok mellett kell elvégezni.

Tapintás:

Feküdjön hanyatt, kényelmesen, párnával a feje alatt. Az éppen vizsgált emlő alatti lapocka alá helyezzen el egy kispárnát vagy összehajtott törülközőt, hogy az emlő állománya minél jobban kiemelkedhessen. A jobb mellet bal kézzel, a bal mellet jobb kézzel kell áttapintani. Az éppen nem vizsgáló kezet helyezze a feje alá. Tapintáshoz az ujjait zárja össze, azt ne az ujjbegyekkel, hanem az ujjak teljes alsó felszínével végezze. A vizsgálatot kezdje a kulcscsonttól, és apró lépésekkel haladjon lefelé. A helyes tapintás körkörös kézmozdulatokkal történik. Az emlők állományát érdemes egy spirálvonal mentén áttapintani, így kisebb a veszélye annak, hogy egy-egy terület kimaradjon. A végén ne feledkezzen meg a hónaljárok alapos és mély áttapintásáról se.

Megelőzés:

Az emlőrák, illetve megelőző állapotai az önvizsgálatnak és a mára lehetővé vált szűrésnek köszönhetően a jól megelőzhető, illetve a korán felfedezhető elváltozások közé tartoznak. Tegyen meg mindent a megelőzés érdekében:

Gondoztassa vérzési rendellenességeit. Nem a hormonok a veszélyesek, hanem a hormonális egyensúly hiánya, mely mindig megmutatkozik vérzési rendellenességekben is. Különösen a változókor előtti vérzési rendellenességek hajlamosítanak az emlőrákra!

20 éves kortól havonta végezze el az emlő önvizsgálatát!
Évente járjon el rákszűrő vizsgálatra!
A legkisebb gyanú esetén is forduljon szakorvoshoz!

Amennyiben családjában előfordult emlőrák, fokozottan figyeljen az önvizsgálatra és a rendszeres szakorvosi vizsgálatra (30 és 45 éves kor között 3 évente ajánlott mammográfiás vizsgálat)!

Amennyiben családjában nem fordult elő emlőrák, 45 és 65 éves kora között évente vegyen részt mammográfiás szűrésen!

Forrás: daganatok.hu, hazipatika.com, webbeteg.hu
Kép: ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Hozzászólások

1 Hozzászólás - “Az emlőrák”
  1. Edit szerint:

    Hasznos információk.Minden nőnek már fiatal kortól kezdve szinte kötelező.

Szólj hozzá: