Most a fogalmak forgatagában megismerhetjük, hogy mit is jelent az, hogy vérnyomás, és mitől lesz magas vagy alacsony az értéke, és mindehhez, hogy kapcsolódik a pulzusszám.

Vérnyomás:

A vérnyomás, a vérerekben uralkodó nyomás, amelyek közül az artériás vérnyomás a mérvadó. Ez a keringő vérmennyiségtől, a szív ütési erejétől és a vérerek vérre gyakorolt ellenállásától függ. Az ereken belül uralkodó nyomás nagyságát több tényező szabja meg: a szív által kilökött vér mennyisége, az erek falának rugalmassága, az ellenállás, amelyet a vérnek le kell küzdenie, a vér sűrűsége és súrlódása. A vérnyomás értéke azonos élettani körülmények között ugyanazon személyben sem állandó. Függ a napszaktól, az életmódtól és életkortól is. A vérnyomás mérésekor két értékre kell figyelni: a magasabb szisztolés (például 120/80) és az alacsonyabb diasztolés (120/60) értékre.

Normál vérnyomás értékek:

Az életkortól függő normális vérnyomásértékek:

• 10-30 évesek 120/80 Hgmm
• 30-40 évesek 125/85 Hgmm
• 40-60 évesek 135/90 Hgmm
• 60 felett 145/90 Hgmm

Magas vérnyomás:
A magas vérnyomás (hipertónia, (hypertonia) elterjedt krónikus betegség, melynek ismérve, hogy az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket.

A magas vérnyomás népbetegség, jelentős kockázati tényező az érrendszeri-, szív- és vesebetegségek kialakulásában. Már a vérnyomás-emelkedés is károsodást okozhat a szervezetben, főleg ha egyéb érrendszeri kockázati tényezőkkel párosul.

Tünetei:

A magas vérnyomás általában nem okoz panaszokat, de jelei lehetnek a szédülés, fejfájás, fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom (angina pectoris), idegesség. Legtöbbször a már a hipertónia szövődményeként károsodott szervek (szív) okoznak különböző tüneteket.
A magas vérnyomás kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen. Az esetek többségében nem áll mögötte szervi elváltozás, ebben az esetben ún. elsődleges (primer) vagy lényegi (esszenciális) hipertóniáról beszélünk.

Mindenkit érinthet, de ismertek kockázati tényezők, amelyek elősegítik kialakulását. Ide tartozik többek között: túlsúlyosság, mozgáshiány, stressz, túlzott só fogyasztás. Jellemzően más betegségekkel együtt jelentkezik, mint például a túlsúlyosság („almatípusú” elhízás), a magas vérzsírszint, a 2-es típusú cukorbetegség. A másodlagos (szekunder) vagy tüneti magas vérnyomás más betegségek, például vese- vagy hormonháztartásbeli problémák szövődménye.

Alacsony vérnyomás:

Az alacsony vérnyomás vérkeringészavar. Az erre a betegségre hajlamos személyeknél a szisztolés vérnyomásérték 100 Hgmm alatt van. Ez a szervekben, főleg az agy vérellátásában okoz zavart.

A rossz vérkeringés miatt kialakuló általános tünetek:
gyengeség, szédülés, koncentrálási képesség gyengülése, fáradtság, levertség, hányinger, fejfájás, testi és lelki teljesítőképesség gyengülése.

Orvosi vizsgálat dönti el, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyszeres kezelésre, vagy elég, ha rosszullét esetén mélyeket lélegezni lepihen vagy egy élénkítő teát iszik.

A panaszok legtöbbször akkor jelentkeznek, ha az ember áll vagy hirtelen helyzetet változtat (például fekvésből hirtelen felkel), súlyosabb formáinál az agy vérellátása annyira leeshet, hogy eszméletvesztés is bekövetkezhet.

Tünetek hiányában az alacsony vérnyomás önmagában nem tekinthető betegségnek, gyógyítása szükségtelen.

Pulzusszám:

A pulzus tapintásával indirekt adatot nyerünk a vérnyomásról, következtethetünk érszűkületre, illetve bizonyos szívbillentyű betegségekre, valamint fontos információt kapunk különböző ritmuszavarok esetén.

A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni.

Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni, de jól tapintható még a halántéktájon és a nyak két oldalán futó ütőér is.

Számolhatjuk egy teljes percig is, de megfelelő, ha a fél perc alatt számolt pulzusszámot kettővel szorozzuk.
Számos egyéb tényező például láz, pajzsmirigy működési zavarok, alacsony vörösvértest szám, tüdőbetegségek, szívizom betegségek, speciális ritmuszavarok, gyógyszerek befolyásolják a szívritmust.

A napi gyakorlatban 50-60/perc és 120/perc közötti értéket tekintünk normálisnak.