Amit érdemes tudni I.

Vannak olyan fogalmak az életünkben, aminek jelentésével nem vagyunk teljesen tisztában, de mégis az egészségünkkel kapcsolatosan léptem nyomon azt halljuk, hogy jó ha odafigyelünk ezekre a dolgokra és a szervezetünkben lévő aktuális értékekre. Mert így nagyobb eséllyel fedezhetünk fel időben bizonyos betegségeket vagy előzhetjük meg azokat.

Most megismerkedhetünk a fogalmak jelentésével, hogy amikor szóba kerülnek tudjuk, hogy mit is jelentenek, és miért fontos rájuk figyelnünk.

Koleszterin:

Az ér keresztmetszete.

Egy olyan (szteránvázas) vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl.: a mellékvesében, idegrendszerben. A koleszterint a szervezet a májban állítja elő és a sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga.
A koleszterin-szint meghatározásából következtetni lehet a máj működési állapotára.
A vér koleszterin tartalma cukorbetegség (diabetes mellitus), sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet.

A koleszterin lerakódva az erek falában annak rugalmasságát csökkenti, és elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.
A vizelet üledékvizsgálatakor gyakran találhatók kicsapódott koleszterin kristályok.

Kétféle koleszterint különítünk el laborvizsgálatok alapján: a HDL-koleszterin, az ún. „” koleszterin, (High Density Lipoprotein-koleszterinaz), és a LDL-koleszterin a „rossz” koleszterin.
A magas LDL-koleszterin és alacsony HDL-koleszterin az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb előjelzője és okozója.

Míg az LDL-koleszterin a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le, a HDL-koleszterin magas aránya azért kedvező, mert e zsírcseppecskékben az erekben már lerakódott koleszterin szállítódik vissza az érfalból a májba, ahol lebontódik.

A koleszterin-szint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus, stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos normálérték: 0,9 mmol/l.
Az alacsony HDL-szint az érelmeszesedés magas kockázatát jelzi.

A HDL-koleszterin szintjét megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással lehet emelni.
A férfiak mintegy egy harmadánál, míg nőknél csak egy ötödüknél fordul elő alacsony HDL szint. Az alkohol kis mennyiségben növeli a HDL-koleszterin értékét. Változás kora után lévő nőkben a hormonpótlás emeli a HDL-koleszterin értékét.

A nikotinsav, rövid nevén niacin, vagy más néven B3 vitamin szintén segít a HDL-koleszterin szint növelésében. Ennek érdekében különösen ajánlott a következő ételek rendszeres fogyasztása: a csirkehús, makréla, pisztráng, lazac, mogyoró és borjúhús.
A kialakuló szívbetegség kockázatának szűrésére a felnőtt korúaknál ötévente egyszer, a rendszeres koleszterin- vagy lipidprofil részeként érdemes elvégezni az alkar vénájából, vagy ujjbegyből vett vérminta vizsgálatot.

Vércukorszint:

Vércukor szint mérés.A hasnyálmirigy mirigyállományában elszórtan apró sejtcsoportok ezrei találhatók – az úgynevezett Langerhans-szigetek -, itt termelődik az inzulin.
Étkezés után, amint az emésztőrendszer megkezdi a munkáját, a vér cukorszintje emelkedni kezd. A Langerhans -szigetek sejtjei érzékelik ezt az emelkedést és fokozzák az inzulintermelést. Ez a hormon arra készteti a szervezet sejtjeit, hogy vegyék fel a szőlőcukrot és így csökkentsék normális szintre a vér cukortartalmát. Ha a folyamatban zavarok keletkeznek, cukorbetegség alakulhat ki.

A vércukorszint emelkedésének fokozatai a következők: A vércukorszint normálisan 3,9-6,1 mmol/l között mozog éjszakai koplalás után.
Emelkedett éhomi vércukorszintről beszélünk, amikor az éhomi vércukorszint enyhe emelkedettséget mutat, 6,1-6,9 mmol/l, de a cukorterhelési vizsgálat 2 órás értéke (vagyis cukrot tartalmazó folyadék ivása után 2 órával) a normál tartományon belül marad.

A csökkent glukóztolerancia (cukortűrő képesség) olyan anyagcsere-állapot, amely a normális és a diabeteszes között helyezkedik el.
Az éhomi vércukorszint enyhén emelkedett lehet, 6,0-7,0 mmol/l, a cukorterhelési vizsgálat eredménye 7,8-11,0 mmol/l közé esik. Az esetek egy részében állandósul ez az anyagcserehelyzet, illetve 4-7%-ban átbillen cukorbetegségbe.

Az állapot rizikófaktort jelent szív- és érrendszeri katasztrófa állapotokra. Kialakult cukorbetegség esetén mind az éhomi vércukorszint (>7mmol/l), mind a 2 órás terhelés végeredménye (>11,1mmol/l) a kóros tartományban helyezkedik el.

A vércukorszint kényes egyensúlya felborulhat a másik irányba is: a hipoglikémia olyan állapot, amelyben a vércukor szintje rendellenesen alacsony. Okozhatja ezt a rosszul beállított inzulinpótlás is, amely adott esetben túl nagy mértékben csökkentheti a vércukorszintet.
Hipoglikémia előfordulhat olyankor is, ha a beteg nem eleget vagy nem időben eszik, vagy evés nélkül túl sokat mozog. Az alacsony vércukorszintet gyorsan kell kezelni, mert súlyos következményei lehetnek.
Az első tünetek (hirtelen fellépő erős éhségérzet, fejfájás, szorongás, remegés, zavartság, kóma) jelentkezésekor a betegnek cukrot kell fogyasztaniuk, nehogy a vércukor hiánya megtámadja az agyat.

A vércukorszint szabályozása:

Az I-es típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy nem tud inzulint termelni, így a megfelelő cukorszint beállítása csak inzulinpótlással lehetséges. Mivel az inzulin a gyomorban elroncsolódik, pótlása injekcióval vagy pumpával, bőr alá juttatva történik.

Az inzulin három alapvető formában kapható, különböző hatósebességgel és hatástartammal.
A rövid hatástartamú inzulin, pl. a kristályos inzulin a leggyorsabban és legrövidebb ideig ható. Az inzulinnak ez a fajtája 20 percen belül kezdi el csökkenteni a vércukorszintet, legnagyobb hatását 2-4 órán belül éri el és 6-8 óráig tart.

A gyorshatású inzulint általában a napi több injekciót kapó betegekben alkalmazzák, az injekciót 15-20 perccel étkezések előtt adják be.

A közepes hatástartamú inzulin, mint a cink-inzulin, vagy izofán inzulin szuszpenzió, 1-3 órán belül kezd hatni, legnagyobb hatását 6-10 órán belül éri el, és 18-26 óráig hat. Az inzulinnak ezt a típusát használják reggel, hogy lefedjék a nap első felét, vagy este, hogy inzulinnal lássák el a beteget az éjszaka folyamán.

A hosszú hatástartamú inzulin hat órán keresztül nagyon kicsi hatást fejt ki, de 28-36 órán át fedezi az alap inzulinszükségletet.
A választás, hogy melyiket használják, önállóan vagy kombinálva adagolják, attól függ, milyen mértékben képes a beteg kontrollálni a vércukorszintjét, illetve, hogy annak szintje mennyire stabil a nap folyamán.

A II-es típusú cukorbetegségben a beteg állapota lehetővé teheti a szájon át szedett vércukorszint-csökkentő szerek alkalmazását is. Ezek a szulfonilurea csoportba tartozó szerek ugyanis úgy csökkentik a vércukorszintet, hogy több inzulin felszabadítására serkentik a hasnyálmirigyet és növelik annak hatásosságát.

A szájon át szedhető szerek egy másik fajtája, a metformin nem hat az inzulin felszabadítására, viszont növeli a szervezet érzékenységét saját inzulinjára. Az orvos felírhat metformint egyedül, vagy egy szulfonilurea származékal együtt. Egy további gyógyszer, az akarbóz a szőlőcukor felszívódásának késleltetésével hat a bélben.

A szájon át szedhető vércukorszint-csökkentő gyógyszereket általában olyan II-es típusú cukorbetegeknek írják fel, akiknél a testmozgás és a diéta nem képes megfelelően csökkenteni a vércukorszintet. Ha ezekkel sem szabályozható eléggé a vércukorszint, szükség lehet inzulininjekcióra, ezt önmagában, vagy a szájon át szedett szerekkel kombinálva alkalmazzák.

Forrás: webbeteg.hu Kép: internet – ismeretlen forrás

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: