A szívinfarktus a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. Szemben az agyi infarktussal (stroke), amely lehet vértelen és vérzéses, a szívinfarktus vértelen (ischaemiás), vagyis kialakulásakor egy véralvadék hirtelen elzár vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben.

Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom általában egy területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) beszűkülése.

Gyakori, hogy az ún. ateroszlerotikus habossejtek által az érbelhártya alatt okozott zsírpárna (ateróma = kásadaganat) kifekélyesedése és helyén vérrög képződése zárja el a koszorúereket.

 

Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

A szívinfarktus tipikus tünetei jól ismertek, azonban néha nem könnyű felismerni, mivel a tünetek mértéke nagy egyéni különbségeket mutat. Nőknél, idősebb betegeknél, illetve cukorbetegeknél a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek. Vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek. Ettől függetlenül minél több tünetet észlel önmagán az alábbiak közül, annál nagyobb a valószínűsége, hogy önnek szívinfarktusa van:

• nyomásérzés a mellkas közepén, esetleg csak furcsa teltségérzés, vagy szorító mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll;
• kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába;
• egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak;
• folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén;
• légszomj;
• izzadás;
• megsemmisülés érzés;
• ájulás;
• hányinger, hányás;

A szívinfarktus nőkre jellemző tünetei:

Mivel a nőknek nincsenek olyan drasztikus tüneteik mint a férfiakra jellemző infarktus esetén, ezért sokszor sajnos későn részesülnek megfelelő ellátásban és így ennek következményében a halálozási arány is gyakoribb a körükben.

Előjelek:

Azon megfigyelések szerint, amelyek a női infarktusok lefolyását kutatják, a szívinfarktus egyes tünetei-főként a légszomj, a kimerültség és a hastáji fájdalom- nők esetében akár 6 héttel annak bekövetkezte előtt észlelhetők, jelezve, hogy egy artéria valószínűleg elzáródhatott. A tünetek akár pihenés közben is jelentkezhetnek, különösebb fizikai aktivitás nélkül, de gyakori, hogy alvásból felébredve jelentkezik. A tünetek egyre erősödnek.

• Fájdalom az állkapocsban
• légszomj 58%
• elesettség, gyengeség 54%
• szokatlan, indokolatlan kimerültség 43%
• hányinger
• szédülés
• fájdalom a mellkas alsó részén
• diszkomfort érzés a gyomor felső részében
• hát fájdalom

 

A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, illetve mozgás esetén is.

Bár hirtelen is kialakulhat, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki.

A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik. Az anginát a szív elégtelen vérellátása (iszkémia) okozza.

 

 

Rosszullét, mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj esetén azonnal hívja a mentőket! Abban az esetben se késlekedjen, ha akár csak gyanítja, hogy szívinfarktusa van!

Ha nem tudja a mentőket elérni, akkor kérjen meg valakit, hogy vigye el kocsival a legközelebbi kórházba. Csak a legvégső esetben üljön Ön a volán mögé! Ha egyedül indul el a kórházba, akkor veszélyezteti önmagát és másokat is, mivel az állapota hirtelen rosszabbodhat.

Okai:

A szívinfarktus okai különbözőek. A koszorúér elzáródását leggyakrabban vérrög vagy véralvadék okozza, amely az évek során kialakult koleszterin-lerakódás miatt alakulhat ki.

A lerakódott koleszterin vagy egyéb anyagok (plakkok) érelmeszesedéses állapotot idéznek elő. A koszorúerek elmeszesedés miatti beszűkülésének összefoglaló neve a koronáira betegség, ami a szívinfarktus leggyakoribb oka.

• Egy vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva beékelődik egy koszorúérbe (embólus)
• Koszorúerek görcsös összehúzódása (spazmus)

Rizikófaktorok:

• A dohányzás
• Magas vérnyomás
• Elhízás
• Magas koleszterin- és zsírszint(ezek összefoglaló elnevezéssel: lipidek)
• Mozgásszegény életmód
• Cukorbetegség
• Stressz
• Alkohol
• Szívinfarktus a családban

Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete.

Ha a szeme láttára valaki rosszul lesz, elveszti az eszméletét és nincs tapintható pulzusa, jó eséllyel szívinfarktust kapott. Ilyenkor azonnal hívja ki a mentőket, majd, ha elsősegélynyújtásban képzett, kezdje el újraéleszteni.

A legfontosabb dolog, amit meg tud tenni, hogy azonnal kezdje el a mellkasi nyomásokat, amivel vért pumpálhat az életfontos szervek, különösen a szív és az agy felé!

Ha nem ismeri az elsősegélynyújtás szabályait, akkor az orvosok azt javasolják, hogy hagyja ki a szájból szájba lélegeztetést, és csak a mellkasi kompressziót végezze el.

Fektesse a hátára a bajbajutottat, majd fejtsen ki erőteljes nyomást a beteg mellkasának közepére, úgy, hogy legalább 2 cm mélyen nyomja azt bentebb. Percenként 100 nyomást végezzen.

A legfontosabb teendők a szívinfarktus megelőzésében:

• A testsúly normális szinten tartása
• Rendszeres testmozgás
• Egészséges zsírszegény, többszörösen telítetlen zsírsavakban és vitaminokban gazdag, koleszterinben szegény étrend. A rostos ételek fogyasztása is csökkenti a kockázatot
• A dohányzás teljes mellőzése
• Mérsékelt kávé- és alkoholfogyasztás
• Középkorú férfiaknál és változókorban lévő hölgyeknél rendszeres – legalább évenkénti – vérzsír, vérnyomás ellenőrzés
• Stresszkerülő életmód
• Az esetleg fennálló hajlamfokozó betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) fegyelmezett és szakszerű gondozása
• A horkolás nyomán esetleg kialakuló éjszakai légzéskimaradás kivizsgálása és kezelése

Hasznos tudnivalók:

A stressz által kiváltott hirtelen vérnyomás-emelkedés szakítja fel leggyakrabban az érbelhártya alatti aterómákat. Ezért tartják az infarktust “menedzserbetegségnek”. Ezért is rendkívül fontos az életvitel, a célok és lehetőségek racionális felmérése a pályaválasztás és a kitűzött karriercél vonatkozásában.

Bizonyos gyógyszerek csökkentik a szív oxigénigényét (béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók), melyek igen hasznosak lehetnek az ismétlődés megelőzésében.

A megelőzés legfontosabb módszere az egészséges mennyiségű testmozgás. Erre leginkább a jól adagolható mozgásformák javasoltak, melyek gyakorlása során a betegnek nem kell a saját testsúlyát tartani. E céloknak leginkább az úszás és a szobakerékpározás felel meg.

Nőknél az ösztrogének hiánya felgyorsítja az érelmeszesedést. Ezért is szükséges a változókor helyes gondozása.

A szívizomzat mentésére a tünetek fellépését követően az első 6 órán belül újra megnyitott koszorúserek mellett van a legnagyobb esély. Ezért már bizonytalan tünetek esetén is minél hamarabb keressünk fel szakembert, hívjunk segítséget!