A rekedtség roppant kellemetlen jelenség és több kiváltó oka lehet.

A leggyakrabban egyszerű gége- és hangszálgyulladás áll a hátterében. Utóbbiak okai változatosak lehetnek, a felső légutak hurutos megbetegedései éppúgy vezethetnek hasonló problémákhoz, mint a hangszálak túlerőltetése, a kiabálás. Sokan nem tudják, de az alkoholtartalmú italok – különösen cigarettával párosítva – vagy az erősen fűszeres ételek szintén okozhatnak rekedtséget. Ez gyakran társul felső légúti huruthoz, de okozhatja kiabálás, hangos éneklés, vagyis a hangszalagok túlerőltetése is. Fiataloknál gyakran előfordul, hogy nem is tudják, miért rekedtek be, hiszen csak “beszélgetni” szerettek volna a diszkóban…

Ha nem kezelik ki tökéletesen – a beteg nem kíméli a hangszalagjait (vagyis nem tart “hallgatókúrát”) -, akkor a gyógyulás elhúzódhat, krónikussá válhat, ami a hangszalagok megvastagodásával és tartós rekedtséggel jár. Az is előfordulhat, hogy a gyulladás következtében megbénul az egyik hangszálmozgató izom és ez okozza a rekedtséget, ez leggyakrabban tanárok, színészek, énekesek betegsége.

A hangszalagokon jóindulatú daganatok is előfordulnak – apró csomócskák vagy polipok. Ezek is rekedtséget okoznak, és egyszerű endoszkópos műtéttel eltávolíthatók.

A témába vágó amerikai felmérés során több mint száz embert vizsgáltak meg alaposan különböző hiperérzékeny szondák és egyéb eszközök segítségével. A kutatás fő tárgya a gége és a hangszálak aktivitása volt egy tíz fokozatra osztott hangerőskálához igazítva. Az eredmények nem általános érvénnyel ugyan, de azt igazolták, hogy a suttogás valóban megterhelőbb e szerveinkre nézve, mint a hétköznapi beszédhang. A vizsgált személyek 69 százalékánál az erőltetetten lehalkított beszéd során jobban összepréselődtek a hangszálak a normálisnál, vagyis nagyjából olyan hatást váltott ki a suttogás, mint egy kiadós kiabálás. 18 százalék esetében ugyanakkor azt regisztrálták, hogy a suttogás kevesebb terhet rótt a hangszálaikra, 13 százalék esetében pedig nagyjából azonosak voltak a mért értékek.
A tudósok a felmérés tükrében azt tanácsolják: ha valakinek például foglalkozási kötelezettségei miatt fokozottan óvnia kell a hangját, lehetőleg ne suttogjon, inkább csak beszéljen „lágy” hangnemben. És hogy pontosan mit is jelent a lágy beszéd? Olyan hangerőt, amit akkor használunk, ha a mellettünk ülőhöz szólunk, mások pedig nincsenek hallható közelségben.

Krónikus hangszálgyulladás:

Elhúzódó krónikus gyulladás során tartós dohányzás esetén az egyik, vagy mindkét hangszalag nyálkahártyája alatt vizenyő képződik és a hangszalag szélén lebernyegszerű megvastagodás alakul ki. Latin nevén laryngitis chronica. Általában tartós ártalom következménye. Dohányzás, poros levegő, vegyszergőzök, tömény szeszes ital, csípős, fűszeres ételek egyaránt kiválthatják. Okozhatja a tüdő és az orrmelléküregek krónikus betegsége.

A gégefedő alatt libegnek az érzékeny, ezüstfehér színű hangszálak. Ha beszélsz, vagy ordibálsz, esetleg egyszerűen csak énekelsz, a hangszálak rezegnek, és ez a rezgés az emberi fül által észlelhető hangot produkál. A női- és férfihang közti különbség a hangszálak eltérő vastagságából, hosszából és feszességéből ered, hasonlóan a húros hangszerekhez.

Hangszálaink egészséges állapotban a levegő hatására rezegnek, és ez olyan hangot produkál, amit a fül is érzékelni tud. Az emberi test egy fantasztikusan tervezett egység. Ha a hangszálak érzékeny felülete bármilyen okból megvastagszik (ezt okozhatja a felületet megtámadó baktérium, vagy vírus, de környezeti hatás, megerőltetés is), a hangszál nem képes az eredeti gyorsasággal rezegni, ezt érzékeljük rekedtségként. A duzzanat gyakran csak hetek alatt lohad le teljesen.

Mi a teendő ilyenkor?

A kálcium tablettákon és a hallgatáson kívül létezik egy hatékony, biztos gyógymód a hangszálproblémák kezelésére. A homeopátiára mindig számíthat az ember, ha nem akar gyógyszert szedni, de szeretne hamar meggyógyulni. A rekedtségnél még a tünetek keresgélésére sem kell sok időt fordítani, hiszen van olyan komplex homeopátiás készítmény, ami rekedtségre általánosan szedhető. A növényi és ásványi eredetű összetevőkből álló szer biztonságosan adható minden korosztálynak, sőt, a hangját vesztett kutyák vizébe is belekeverhetjük.

Hogyan is történik a hangképzés?

A tüdőből kiáramló levegő a fonatios állásban (a két hangszalag a középvonalban zárt állapotban található) lévő hangszalagokat az alattuk kialakuló megnövekedett nyomás széttolja és megrezegteti, majd a kiáramló levegő következtében lecsökkent nyomás az elasztikus hangszalagokra szívó hatást fejt ki és a hangszalagok ismételten összezáródnak.

Az ezáltal kialakult úgynevezett primer gégehang aztán a toldalékcsőben (a hangszalagoktól az orrüregekig terjedő anatómiai képletek) alakul át a fülünk által észlelt hanggá.

Ebből is következik, hogy a hangképzés zavara nem azonos a rekedtséggel.
Ez utóbbi csak az egyik tünet, amit kísérhet a rossz légzésvezetés, az artikulácio zavarai, és pszichés zavarok is.

A hangképzés automatizmusának zavara leginkább a következő csoportoknál fordulhat elő:

 

• azon egyének akik foglalkozásukkal kapcsolatban rendszeresen túlerőltetik a hangjukat
• nem megfelelő hangosztályba sorolt énekesek
• helytelen énektechnikát alkalmazók
• impulsiv természetű gyermekek

A leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egyéneknél a hangszínben, a hangtartásban, a hangmagasságban és a hangerőben illetve annak fokozásában észlelt változások esetén forduljunk foniaterhez.

Ne várja meg, amíg hangja szinte használhatatlanná válik a mindennapi kommunikációban és választott hivatásában!

A foniátria az orvostudomány azon speciális szakterülete, amely a hangképzés, a beszéd és részben a hallás zavaraival foglalkozik A foniáter a fül-orr-gégegyógyászat anatomiai-élettani, diagnosztikus és terápiás alapjaira építve, szorosan együttmüködve más orvosi szakokkal (neurológia, pszichiátria, gyermekgyógyászat, szájsebészet) és együttműködve több nem orvosi szakterülettel (logopédia,nyelvészet, fonetika, akusztika) megelőzi, diagnosztizálja és kezeli az emberi kommunikációs zavarokat.